A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

BÁTI Anikó: A lakodalmi étrend, ételek változása 1941-1996

rollját a falu teljes nyilvánossága adja, a híres lakodalmakat még évek múlva is emlegetik. A szokáscselekmények, a lakodalom tartalmi és formai jegyei tükrözik a gazdasági, társadalmi hátteret. Ezek hatására idővel módosulnak a lakodalom eseményei, időpontja, méretei, anyagi vonzata. A népszokások többségével ellentétben a lakodalmak az idő folyamán semmit sem veszítettek vonzerejükből, sőt ha lehet, jelentőségük még nőtt is,

4 ezt fejezi ki például a bőséges, gazdag étrend. Az ünnepi étkezés változatosabb, mint a hétköznapoké, nagyobb figyelemmel állítják össze az ételsort, drágább, különlegesebb alapanyagokat használnak fel. A lakodalom cselekményei között kiemelt szerepe van a több fogásból álló étkezéseknek. Hosszabb-rövidebb ideig meghatározott a fogások száma, sorrendje, az ételek milyensége. Ugyanakkor a lakodalmi étrendben jelennek meg legkönnyebben formai, technikai újítások, a vendégeknek mindig a legújabb fogásokat igyekeznek kínálni. A múlt „táplálkozásbeli változása konkrétan lemérhető az ünnepi ételekben, ezt a témát a változásvizsgálat számára kiválóan alkalmassá teszi".

5 II. A CSERÉPFALUI LAKODALMAK VÁLTOZÁSAI 7. Cserépfalu története, gazdálkodása A lakodalmi étrend, étkezési szokások változását egy konkrét községben, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cserépfaluban vizsgáltam, időben a 20. század második felére korlátozva. Cserépfalu a Bükk hegység déli lejtőin terül el, Egertől 20 km-re északkeletre, Miskolctól 57 km-re délnyugatra található. A község első okleveles említése 1248-ból származik. A többségében reformátusok lakta község 1576 óta folyamatosan megőrizte vallását rekatolizált környezetben is,

7 sőt a „cserépiségnek", a faluhoz való szoros kötődésnek ma is elengedhetetlen feltétele a református vallás. 1898-ban épült temploma Borsod-Abaúj-Zemplén megye legnagyobb neogótikus stílusú református temploma, amely közadakozásból épült fel. Cserépfalu

8 határának nagy része erdő, művelhető földje kevés van, az is rossz minőségű. Az elzártság és a kevés föld miatt a második világháború előtt a lakosság számára fő megélhetést az erdőgazdálkodás, fakitermelés, mészégetés jelentette.

9 A férfiak télen fafaragással foglalkoztak, díszes munkáik híressé váltak.

10 Tavasztól őszig summásként az Alföldre jártak, hogy biztosítsák egész évi megélhetésüket. Az asszonyok hóvirágoztak, gombát szedtek, gyümölcsöt termesztettek. A mész, a faragványok, a gyümölcsök nagy távolságokra való szállításához időszakosan dolgozó fuvarosréteg alakult ki. A környező falvakba, piacokra főleg a nők vitték eladni termékeiket. Cserépfalu tehát bekapcsolódott a környék és a nagyobb tájegység árucseréjébe is.

11 A második világháború után a korábbi paraszti életforma gyorsan és teljesen átalakult. A lakosság nagy része belépett a tsz-be, mások pedig a környező városokba jártak, A Sárkány M., 1983.279. 5

MorvayJ., 1950. 148. 6 A tanulmány részlete a JATE BTK-án, a Néprajzi Tanszéken írt szakdolgozatomnak, melynek a címe: A lakodalmi étrend, étkezési szokások változása Cserépfaluban a XX. század második felében. 7 Benke Gy.-Zsirka L., 1998. 410. 8 Közigazgatási területe 4464 ha, ebből 116 ha a beépített terület, jelenlegi lakossága 1200 fő, a lélekszám az 1940-es évektől kb. 1000 fővel csökkent. 9 Bakó F., 1968.; Kiss Gy., 1966.; Petercsák T., 1986. 10 Lajos A., 1959. 103. 11 VigaGy., 1985., 1986. 482