A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

HAJDÚ RÁFIS János: 20 éves a Mezőgazdasági Gépmúzeum Mezőkövesden

si főépítésszel és dr. Veres Lászlóval, a megyei múzeum igazgatójával megbeszéltük az itt létrehozandó kiállítóépületek elhelyezési rendjét. A megyei önkormányzat viszont kinyilvánította, hogy az új terület beépítésére nem tud pénzt biztosítani. Oldja meg a feladatot a megyei múzeum, ahogy tudja. Azzal én tisztában voltam, hogy múzeumvezetésünk ilyen feladatot saját költségvetésből nem fog megvalósítani, ezért elhatároztam, hogy újabb pénzösszegeket szerezve, saját kivitelezésben, a nyári hónapokban egy-két kisegítő munkaerővel, létrehozom a tervezett épületeket. Rendelkezésemre állott ez időben a 700 000 Ft-ot kitevő svájci adomány megmaradt része, Szabó János földművelésügyi minisztertől kérésemre kapott 100 000 Ft, egy kisebb összegű németországi, valamint a mezőkövesdi városi önkormányzattól szinte évről évre kapott támogatás. Ezen összegeket még a megyei központ múzeumfenntartási keretéből egészítettem ki, és mindezt építőanyag vásárlására fordítottam. Nagy segítségemre volt az a bontott tetőcserép anyag, amely a megyei múzeum tetőfelújítása során jutott hozzánk. Mindezek alapján évenként felépült egy-egy kiállítóépület, és az általam elvégezhető építkezéseket, állandó kiállításokat 1997. év végére befejeztem. E területen ma még egy bontásra váró lakóház van. Helyére földszintjén egy előadóterem, tetőterében dokumentációs anyag elhelyezésére szolgáló helyiség épülhetne. így jött létre, közel két évtizedes munka eredményeként az a múzeumi egység, amely sajátosságánál fogva egyedülálló az országban. Ma már külföldön is számon tartják. Ez a kiállítás magába foglalja a kisüzemi mezőgazdaság szinte teljes eszköztárát, a sokféle erőgépet, a szállító- és talajművelő eszközöket, különböző terményfeldolgozó berendezéseket. Továbbá a kovácsmíves és bognármesterséget, valamint a vidéki tűzoltóeszközöket. Különleges látványosság még az a vendégpihenő épület, amelyet Kovács András és fia Szabolcs festett matyó bútoraival, Fehér Tibor fazekasmunkáival, Skarbinecz György matyó festményeivel és Hajdú Ráfis János fafaragásaival rendeztem be. A múzeum összes területe 2685 m

2

, műtárgyak száma 2105 db. A műtárgyak becsült súlya összesen: 250 tonna. Mindig nagy tisztelettel és köszönettel emlékszem azokra az emberekre, intézményekre, akik a múzeumépítő munkámban esetenként, vagy tartósan segítségemre voltak. Szűkebb rokonságom mellett Mezőkövesden Bajzáth Péter, Kiss László, vidéken Jancsár József (Babócsa), Klisics János (Szeged), Kisapáti István (Bordány), Péter László (Pécs), Tóth Imre, Hajdú András (Tiszalök), Sülé Gábor (Orosháza), Réz Gyula (Budapest) stb. Továbbá a helyi MEZŐGÉP, a Kismotor és Gépgyár, az AVF dolgozóira, akik egy-egy problémám megoldásában közreműködtek. Nagy jelentőségű volt még a mezőkövesdi ÁFÉSZ, az ÉMÁSZ és a MÉH telep támogatása műtárgyaink gyarapításában, de kaptunk muzeális értékű gépet a Matyó Mg. Szövetkezettől is. Legyen itt megörökítve köszönet szavával támogatásukért a Svájcban élő dr. Pálffy György mellett a markdorfi Jakab Gábor dipl. inek.-ng, a Párizsban élő mezőkövesdi származású „szappanos" Amsei György fizikusnak, az egykori mezőkövesdi malomtulajdonos Amerikában született fiának, Stefan Klein gyárosnak és dr. Berecz István hannoveri lakosnak a neve. Építkezéseim befejeztével 1997-ben a legfőbb segítőm tiszteletére, Isten dicsőségére, egy út menti feszületet állítottam. Tőle kaptam e nagy munkák elvégzéséhez az éveket, a kitartást, az erőt, és köszönhetem neki feleségemet, aki kezdettől fogva támogatott e nagy feladat megvalósításában. Úgy érzem, múzeumunkat Mezőkövesd városa és vezetése mára már véglegesen befogadta és értékeli. Munkám elismeréseként 1990-ben a Művelődési és Közoktatási 399