A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

VIGA Gyula: Eredmények és feladatok a magyar-szlovák határ menti múzeumi együttműködés területén

polyság [Sahy], Salgótarján-Losonc [Luőenec], Miskolc-Kassa [Ko§ice], SárospatakKirályhelmec [Král'ovsky Chlmec] stb.) húzzák magukkal a múzeumokat is. 6. Hiányoznak a korábban bevett, központilag támogatott tanulmányutak, ösztöndíjak, amelyek révén a muzeológusok - kölcsönösen - megismerhették saját szakterületük határon túli gyűjteményeit, adottságait, tapasztalatait. 7. A kapcsolatok tartalma nem mindig az intézmények, illetve szakmák hosszú távú érdekeit tükrözik. A szlovák partnerek által nem ritkán hangoztatott reciprocitás nem feltétlenül a muzeológia szempontjait tükrözi. III. LEHETŐSÉGEK ÉS JAVASLATOK Kétoldalú államközi szerződésnek kellene megformálnia a kulturális és tudományos együttműködés kereteit, ami - túl a múzeumügy nemzetközi elvárásain - a két szomszédos ország és kapcsolatuk sajátosságait is figyelembe venné, s keretszerződésként jelenítené meg a közgyűjtemények együttműködésének lehetőségeit. Ha mindennek a két ország művelődéspolitikája, ill. az Európai Unió pénzügyi prioritást is biztosítana, akkor reális lehetősége lenne annak, hogy a határ két oldalának múzeumai konkrét és reális tartalommal töltsék ki ezeket a kereteket. A szakmai feladatokat a szakemberekre kell hagyni, a politikának a megvalósítás szintjén lehetőleg ki kell vonulnia erről a területről. Szólnak érvek amellett, hogy a határ menti muzeológia prioritásainak megfogalmazásában és a folyamatos kétoldalú egyeztetésben kis létszámú konzultatív testület műkődjön közre. Ennek eredményes működését azonban elsősorban az intézmények közötti jó kapcsolat és információáramlás teremtheti meg. Nem szerencsés persze intézményt ráerőltetni a rendszerre: az eredményesen működők valószínűleg nem igénylik, a többiek számára indifferens. Jelentőségét elsősorban az adná, hogy a tárgyi kulturális örökség gyűjtése általános és regionális szempontjainak, valamint az egyes múzeumi diszciplínák (régészet, néprajz, természettudományok stb.) egésze elvárásainak megfelelően határozhatná meg a közös feladatok sorrendjét, valamint a helyi feladatokon túlmutató, a lokális lehetőségeket meghaladó, közérdekű célok megvalósításához nyújtana segítséget. Biztosítani kell a folyamatos információáramlást a térség közgyűjteményei között (ez történhet a levéltárakkal és nagy könyvtárakkal közös formában is). Szorgalmazni kell a könyvek, kiadványok, információhordozók rendszeres cseréjét, amit intézményesíteni is lehetne. (Ma egy könyvcsomag postai küldése csaknem annyi a határ túloldalára, mint az óceán túlpartjára.) Az internet-csatlakozás, a modern információhordozók már lehetővé teszik a gyors tájékoztatást, ám ezek technikai feltételeit az érintett múzeumok még nem mindenhol tudták megteremteni. A tárgytípusok, gyűjteményi egységek feldolgozását segítő adatok ma már floppyn, CD-n is átadhatók. Szorgalmazni kellene a határ menti múzeumok gyűjteményeinek számítógépes feldolgozását. A modern informatikai eszközök fenntartása - a gépek megszerzése után is - meghaladja számos múzeum költségvetési lehetőségeit. A tárgyi anyag közös gyarapítása igen nehéz feladat, bár a konzultációk ebben is segítenek. Könnyen működik a természettudományi anyag kölcsönös gyarapítása a szlovák és magyar oldalról. Gond nélkül megoldható például, hogy a kortárs művészet jeleseinek reprezentatív alkotásai bekerüljenek az adott táj, mikrorégió 380