A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

GODA Gertrúd: Lehet-e kialakult Görgey-ikonográfiánk? Gondolatok Sidló Ferenc: Görgey Artúr (Görgei Arthur) miskolci szobra kapcsán

Ijj. Vastagh György: Görgey lovas szobor rekonstrukció (1934-1998) szerint vörös zubbonyát viselte, s amint a komáromi, ószőnyi csataképek mutatják, tollas tábornoki kalapját a figyelem felhívására használta és azt a magasban lobogtatta.

19 Méltóságának kijáró rangjelzőjét tehát nem tekinthetjük jellegzetes darabjának, mára az Bem József tábornok attribútumává vált. (Lásd: Istók János: Bemszobor, Budapest, 1934.) E viszonylag gazdag arcképcsarnokkal a művészek monográfusai is csak érintőlegesen (Than Mór), vagy egyáltalán nem foglalkoztak (Stróbl Alajos). Csend vette körül Görgey természet után készült jellemportréit is.

20 De az élő történelmi alak megragadása nagy művészi kihívást jelentett a századforduló szobrászainak, amivel - a művek bizonyítják; szándékoztak is élni. Stróbl lombágakkal díszített, időskori bronzszobra (MNG, Ltsz. 33.95.) beszédesen utal a Görgeyek tölgyet kitépő címeralakjára. De mint látjuk küzdelemmel tölti el a művészt, hogy a határozott egyéniség összetett megítélését hogyan fogalmazza szoborrá. Ezúttal már nem a szobrászművészet szakmai értékét kell vizsgálnunk, hanem attól sokkal összetettebb terminológiának, a jellemhordozó művészi képességnek, az ikonográfiát teremtő nagyságnak kell megfelelnie. Ez csak a két különleges személyiség ihletett találkozása esetén jöhet létre a teremtő Géniusz hatásaként. A művészetírás szuperlatívuszi terminusnak tekinti a Géniusz kifejezést és ezért igen ritkán használja azt. De technikától függetlenül akár fotográfiára is lehet alkalmazni, ha az olyan, mint Székely Aladár Adyról készített felvételei. Fülep Lajos Izsó Miklós Arany János-portréját dicsérte föl, vagy Ferenczy István Debrecenben lévő Csokonai-márványbüsztjét úgy, hogy az ikonográfiát teremt. E müvek oly erővel bírnak, hogy már nem a külső jegyek, a viseletek és a kellékek, hanem a tartalmi hatás ejti rabul a nézőt. Még a deheroizálásra hajló korunk művészei sem függetleníthetik magukat az ikonológikus arcképektől, mert akkor ábrázoltjuk nem lesz az aki. Ha a Görgeyről született arcképeket ilyen szempont szerint vizsgáljuk, akkor még hátra van a példát mutató ikonográfia. Szisztematikus munkával Cennerné Wilhelmb Gizella gyűjtött egybe és publikált Görgey-ábrázolásokat, megengedve annak lehetőségét, hogy a bőséges felsorolás még nem teljes. Szobrunk esetében is mint tudott művet említi, amit mára a feledés homálya árnyékol. Mint a lovas szobrok esetében ezúttal is a köztérre készült mü előképére közgyűjteményben talált rá. (Magyar Nemzeti Galéria újkori osztályán található, Ltsz. 1981.70.) 1 Than Mór: Csataképei MNM MTKcs Ltsz. 10591,62.66,8802, Kiscelli Múzeum Ltsz. 23.212. ' Az 1990-ben szerkesztett MNM katalógus tárta fel először a Görgeyről tudott ábrázolásokat. 318