A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

GULYA István: A miskolci 10-es honvéd múzeum

1922-től folyamatosan gyűjtötték az ezred világháborús tevékenységével kapcsolatos tárgyakat. A lassan körvonalazódó elképzelések szerint a Borsod-Miskolci Múzeum épületének egyik terme adna otthont a 10-es honvéd gyalogezred emlékmúzeumának.

2 A Hadtörténeti Múzeum hajlandónak mutatkozott az első gyűjteményből fennmaradt képtár átadására megfelelő tárolási körülmények esetén. 163 grafika, 23 akvarell és 14 olajfestmény került a hadimúzeum birtokába.

21 A szervezők lelkes munkájának eredményeképp 1929. május 5-én megnyílt a „Volt m. kir. 10-es honvéd és népfelkelő gyalogezred hadiözvegy és árvaalapjának hadimúzeuma". A múzeum ekkor egyetlen helyiségben elfért a Borsod-Miskolci Múzeum papszeri épületének emeletén.

22 Az 1917-18. évi kiállítás anyagához képest változást jelentett az olaszországi hadszíntér emlékeinek megjelenése, és egy terepasztal, amely a Breszt-Litovszk körüli csatát mutatta be. A fegyvereken, lőszereken, egyenruhákon, felszerelési tárgyakon kívül minden ellenséges haderő képviseltette magát pénzekkel, kitüntetésekkel, röplapokkal is. Míg az első gyűjtemény darabjait az ezredben 1914-17 között szolgálatot teljesített honvédek adták öszsze, a hadimúzeum kincsei zömmel az utolsó két évben szolgált katonáktól származhattak. A beszolgáltatok a múzeumnak ajándékozták tárgyaikat, a kiállításon feliratok jelezték a gyűjtemény egyes darabjainak eredetét. Maga a múzeum a hadiözvegy és árvaalap birtokában volt, vagyonának kimutatásában becsült összegekkel szerepelt.

23 A Borsod-Miskolci Múzeum első kiállítási katalógusában így mutatják be a gyűjteményt: „A miskolci 10-es honvédek háborús és békebeli emlékei. Kövér Gy. és Meilinger D. harctéri festményei, rajzai, fegyverek, felszerelési tárgyak, emlékek, stb. A tárgyakat itt is feliratos cédulák magyarázzák. "

24 Az első években a hadimúzeum csak időszakosan látogatható, általában az egyre nagyobb tömegeket vonzó ezrednapok idején. Gyűjteménye rohamosan gyarapszik, 1933-ra 1765 darabos a kollekció.

25 1934-től Leszih Andor szakmai segítségével megindul a rendszeres és korszerű nyilvántartás, ekkor 1463 tételben 1905 db tárgyat őrzött a hadimúzeum.

26 Az 1930-as évek közepén a hadtörténeti gyűjtemény az árvaalap egyik legértékesebb vagyontárgya. Az alap javára befolyó adományok egy részét bankszámlákon kamatoztatják, a többit ingatlanba fektetik (pl. telkeket vásárolnak MiskolcTapolcán, Hajdúszoboszlón). Az árvaalap 1937. évi alapszabálya már a megváltozott körülményeket tükrözi. Ekkor az alap vagyonának kamataiból már többségében hadiözvegyeket támogattak, az árvák szinte kivétel nélkül elérték a felnőttkort.

27 Az alap kezelőbizottságának tagjai díjazás nélkül látták el feladataikat. Az alapszabállyal egykorú lehet a kezelőbizottság tagjainak teendőit meghatározó datálatlan irat. leírása szerint a múzeum gondozását két személy látja el: a múzeumi előadó és a múzeumőr. A múzeumi előadó a negyedévi kezelőbizottsági értekezleten jelentést tesz a múzeum állapotáról, a múzeumőrrel együtt a gyűjteményt negyedévente leltár szerint ellenőrzi. A múzeumőr feladata a múzeum szakszerű rendezése, vezetése, a tárgyak gondozása, őrzése, vagyonleltár 20

10-es Honvéd, 1925. november 8. 21 10-es Honvéd, 1928. május 6. 22 10-es Honvéd, 1929. május 5. és 1930. május 4. 23 HOM. HTD. 76. 1.16. Kimutatás a volt m. kir. 10. honvéd és népfelkelő gyalogezred hadiözvegy és árvaalap és a múzeum anyagi helyzetéről. 1942. 24 Vezető a Borsod-Miskolci Múzeumban. Miskolc. 1929. 25

10-es Honvéd, 1933. május 6. 26 HOM. HTD 73. 891. 1. A 10-es honvéd múzeum leltárkönyve. 27 HOM. HTD. 73. 646. 1. A volt m. kir. 10. honvéd és népfelkelő gyalogezred hadiözvegy és árvaalapjának alapszabályai. 1937. 296