A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

GULYA István: A miskolci 10-es honvéd múzeum

vezetése és leltározás. A Borsod-Miskolci Múzeumban töltött évek alatt valószínűleg Leszih Andor és munkatársai látták el az említett feladatokat. 1943-ban alkalmazza a kezelőbizottság Dudás András nyugalmazott 10-es honvéd őrmestert a múzeum gondnoki teendőinek ellátására, „ki a múzeumot rendben tartja, naponta ott van és a nagyon gyéren jelentkező látogatókat kalauzolja" - ő már fizetett alkalmazott.

29 Miskolc városa az alapítástól támogatta a 10-es honvéd múzeumot anyagilag és erkölcsileg egyaránt. A gyűjtemény gyarapodásával túlzsúfolttá vált hadimúzeum számára felajánlotta a Zenepalota néhány helyiségét, ahová 1939-ben a múzeum át is költözött.

30 1940-1942 között nem történt gyarapodás, a felszerelési tárgyak száma 274 db, a muzeális tárgyaké 2537 db. 1943. év végéig 19 tárggyal nő ugyan a múzeum gyűjteménye, de ez az utolsó gyarapodás.

31 A 10-es honvéd múzeum számára a II. világháború éveit a stagnálás jellemzi. A 10-esek háborúja már több mint 20 éve befejeződött, a támogatandó hadiözvegyek és árvák száma megcsappant, az egykori ezred tagjai nyugdíjas korúak, vagy a háborúban harcolnak. Az aktív korúak frontszolgálatot látnak el, a háború nehézségei közepette képtelenek a 10-es hagyományokat ápolni. 1942 után már nem tartják meg a hagyományos ezrednapokat. Az árvaalap és a múzeum iránti érdeklődés egyre csökken. Az új háború újabb hadiözvegyeket és árvákat „teremtett", róluk már nem a bajtársak gondoskodnak. Idéztük a kezelőbizottsági jegyzőkönyvből a múzeum gyér látogatottságát. A gyűjtemény gyarapodásának csekély mértéke ezt az érdektelenséget tükrözi, de az is lehet, hogy ekkorra egyszerűen elfogytak a múzeumba adható 10es honvéd emlékek.

32 1944. január 1-től az árvaalap, mint hadigondozási alapítvány a Honvédelmi Minisztériumtól átkerült a miniszterelnök felügyelete alá, illetve az Országos Hadigondozó Hatóság ügykörébe.

33 A felügyeleti szerv változásánál komolyabb külső körülmények jelentkeztek 1944 tavaszán. A szövetséges légierő bombái már Magyarországot fenyegették, ezért a múzeum számára biztonságos tárolóhelyről kellett gondoskodni. Kapóra jött Subik Károly kanonok (1916-17 között a 10-es honvéd gyalogezred tábori lelkésze) felajánlása, miszerint az egri líceum pincéiben bombabiztos helyet tud szerezni a gyűjtemény számára. 1944. április végén faládákba csomagolva szállították el a múzeum anyagát Egerbe és elhelyezték a pinceraktárban.

34 A 10-es honvéd múzeum ekkor 1980 tételben 2690 tárgyat jelentett (a könyvtárral együtt).

35 A háború utolsó évét itt vészeli át a gyűjtemény. A 10-es honvéd múzeum sorsa 1945 után 1944-ben Egerbe csak a muzeális értékeket szállították el, a tárolásra és kiállításra használt felszerelési tárgyak a Zenepalota helyiségeiben maradtak. 1945-ben a kórháznak használt épületből 11 megmaradt szekrényt és állványt átszállítottak megőrzésre a 28 HOM. HTD. 73. 646. 1. Utasítás a volt m. kir. 10. honvéd és népfelkelő gyalogezred hadiözvegy és árvaalap kezelőbizottság tisztviselőinek teendőire nézve. 29 HOM. HTD. 76. 1. 12. A 10-es honvéd hadiözvegy és árvaalap Kezelő Bizottság és ugyanezen alkalomra összehívott ezredgyűlés értekezletének jegyzőkönyve. 1943. november 20. 30

10-es Honvéd, 1939. május 21. 31 HOM. HTD. 76. 1. 16. A 10-es honvéd hadiözvegy és árvaalap 1940. évi elszámolása; Kimutatás a 10-es honvéd hadiözvegy és árvaalap anyagi helyzetéről 1942. és 1943. 32 „...a mi múzeumunknak se adnak már tárgyakat..." HOM. HTD. 76. 1. 13. Sáfrány Géza ny. altábornagy levele Mindszenty János vezérőrnagyhoz, 1944. február 1. 33 HOM. HTD. 76. 1. 13. A m. kir. Honvédelmi Miniszter levele Sáfrány Géza altábornagyhoz, 1944. február 8. 34 HOM. HTD. 76. 1. 5. Subik Károly kanonok és Sáfrány Géza ny. altábornagy levelezése, 1944. 35 HOM. HTD 73. 891. 1. A 10-es honvéd múzeum leltárkönyve. 297