A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

SZEKRÉNYESSY Attila: Egy borsodi udvarház története (Szekrényessy Árpád élete)

Rendszeresen összejártak a rokon Bónis Aladár alispánokkal. Egy ízben a kis Bónis fiú, hogy Margitnak örömet szerezzen, Edelényből lóháton vitte kedvencét, egy szép érett görögdinnyét.

183 Élete utolsó éveit ágyhoz kötve töltötte, Lehoczky Rózsi és lánya ápolására utalva, míg végül valamennyi testvére közül továbbélve, hetvennyolc évesen halt meg a Szekrényessy-udvarházban. Férje után nyolc esztendővel került ki a családi sírkertbe. Az udvarházat a Szekrényessy leszármazott, ötvenhárom esztendős Bizell Margit „...megörökölvén Szekrényessy Arpádné borsodi birtokát oda vonult vissza gazdáikodm."

184 Nem egyedül élt itt, a három barátnő együttesen végezte a falusi birtok irányítását. Atyjától örökölt szakértelemmel mintagazdaságot működtetett. Kitűnő jövedelmet jelentett számára az ún. tyúkházban lévő kétszáz szép fehér tyúk tojásának értékesítése. Miként anyja, szívességből angolul tanította a Bárczay gyerekeket és emellett rajzra is oktatta őket, szintúgy a gyakori vendég Bónis csemetéket. A birtok majdani örököse, unokahúga és keresztlánya Bizell Alice (1914-1983) volt. Az ő eljegyzése idején vőlegénye dr. soborsini Forray Tibor (1910-?), s annak testvére Forray Irma Mária (1913-1996) tett látogatást a Szekrényessy-birtokon.

186 Néhai Forray Irma Mária (Bébi néni) - ki e sorok írójának jó ismerője és rokona Habsburg Istvánné, Temesváry Paola (1967) magyar királyi hercegnének nagyanyja volt. A Szekrényessy Árpád-féle birtok és udvarház sorsa végül másként alakult. Bizell Margit kora előre haladtával nem kívánt tovább a gazdálkodás gondjaival vesződni és 1940-ben az udvarházat a rokon Bóniséknak adta el.

187 A birtokot egy bizonyos Piklik József nevű miskolci ingatlanközvetítő közreműködésével tagosították és adták el.

188 A vevő tolcsvai Bónis Aladár, egykori főszolgabíró, 1928-tól alispán és felesége, Altorjay Ilona. Bizell Margit a birtok eladási összegén, Budán az I. kerületi Karátsonyi utca 19. szám alatt vett szép elegáns lakást. A fennmaradó összeget a dunaszerdahelyi cukorgyár részvényeire váltotta be ül. két barátnőjével világ körüli utazást tett.

189 „VÖRÖS CSILLAG" BORSOD FELETT Bónis kezelésében nem sokáig maradhatott a birtok. Magyarország 1944. március 19-i német megszállását követően az ország potenciális célpontja lett a szövetségesek támadásainak. A szovjet és német csapatok hadszíntérré változtatták az ország területét. Borsodra az első német egységek 1944. december közepe táján érkeztek és december 13án délután három-négy óra tájban vonultak tovább.

190 A szovjetek elől visszavonuló német alakulatok, a váratlan orosz támadást megelőzendő két őrt küldtek fel a Szekrényessy-kastély tornyába, kik rövidesen észleltek a kukoricáson át a várdombra érkező két felderítő orosz katonát.

191 A köztük keletkezett tűzpárbajban kölcsönösen egy-egy katonát vesztettek.

192 Ekkor Istenhegy, Balajt, Borsodszirák felől egy századnyi magyar csendőr érkezett, kik lőállást foglaltak el a várdomb magaslatán.

193 Rövidesen észlelték a délkeleti irányból, Szikszó, Lak, Hangács felől közeledő orosz alakulatokat, akiket tűz alá vettek. A szovjetek válaszként eszeveszett golyózáport zúdítottak a várdombra, halott azonban egyik oldalon sem volt.

195 A helyi lakosok, hogy a falut kíméljék, a csendőrszázad parancsnokát - kiket közben a visszavonuló németek is hívtak - megkérték, hogy embereivel ne bocsátkozzon harcba az orosz túlerővel szemben.

196 A szovjetek közeledésétől megrettent észak245