A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

SZEKRÉNYESSY Attila: Egy borsodi udvarház története (Szekrényessy Árpád élete)

borsodi lakosság, - legalább ötven ember - a Szekrényessy-kastély öreg boltozatos pin­céjébe húzódott. 197 Itt érte őket az immár csendőrökkel kiegészült német alakulat híd­robbantása. Az irtóztató légnyomás a pincében kucorgó lakosokat a sarokba hajította. 198 Időközben a megérkező oroszok a Bódva innenső partján rekedtek és tűz alá vették a vízbe gázoló németek utóvédjét, kik közül ketten a megáradt Bódvába fulladtak, egyet pedig orosz golyó sebesített meg. 199 Ez utóbbi katonát egy borsodi család ápolta, de orosz fenyegetésre elárulták búvóhelyét. A szobába lépő orosz tiszt helyben agyonlőtte a szerencsétlent. 200 A szovjet alakulatok a híd felrobbantása után jó egy hetet töltöttek a faluban. A pincébe rejtőző „lakosságot nyomorgatták" 201 mérhetetlen sok szenvedést okozva a he­lyieknek. Kedvezőbben alakult a sorsa azoknak a falubelieknek, kik az istenhegyi Szekrényessy-pince oltalmába húzódtak. Őket a megszálló orosz csapatok nem gyötörték meg. 202 December 20-a táján a férfiakat a Szekrényessy-kastély parkjába terelték, s kivá­gattak velük mintegy ötven sudár ősfenyőt, melyből, s a kocsislakás megbontott geren­dáiból új hidat építettek a Bódván 203 . A háború vége után, de különösen 1948-tól a „fordulat évétől" jelentős poli­tikai átalakulás ment végbe Magyarorszá­gon. Negyven esztendőre hazánk a „népi demokrácia" foglya lett, létrejött a máso­dik kommunista diktatúra. A földbirtoko­kat államosították, de nem csak a nemesi eredetű birtokokat számolták fel, hanem a vállalkozó parasztság kisbirtokait is sztáli­nista eszközökkel kollektivizálták. Az egykori Szekrényessy-udvar­házból - melynek berendezése a Bónisok összes antik értékeivel együtt a háború sodrában „nyomtalanul" eltűnt - a szovjet típusú kollektivizálás egyik védbástyája lett. Itt rendezték be a helyi „Vörös Csil­lag" Termelőszövetkezet irodáját. Az egy­kori kultúrcentrum - ami némelykor or­szágos jelentőségű eszmék bölcsője, hazai kiválóságok s megyei jelesek találkozó­helye - méltatlan sorsra jutott. Falai között Sztálin hazai tanítványai álmodtak „boldog jövőt", élezték az „osz­tályellentéteket" s buzdítottak sztahanovi teljesítményekre. Prókai István a tsz első elnöke telje­sítette be az ősparkon esett háborús káro­kat, mikor kivágatta a még meglévő fákat s a Bódva partján őrt álló jegenyéket. 204 A haj­dankor dicsőségére ma már csupán két ódon fenyő emlékeztet. így enyészett el az udvarház gyönyörű díszparkja, különleges növényei hozzáértő kezek híján pusztultak el, szökőkútját vályúnak használták, kőpadjait összetörték. A szo­cialista realizmustól távoli, antik témájú kőszobra „osztályidegenné" lett. Sétaútjait min­denhol gyom verte fel. Az udvarházban működő Vörös Csillag, utóbb Vörös Zászló Tsz táblája (fotó: a szerző) 246

Next

/
Thumbnails
Contents