A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

SZEKRÉNYESSY Attila: Egy borsodi udvarház története (Szekrényessy Árpád élete)

dott (nevezetesen két tornyát lebontva, anyagából magtárat emelt). A trianoni békediktátum után dr. Gömöry Vilmos vette meg a birtokot, s vele az épületet, melyet kitűnő kultúrérzékkel alakíttatott át. Gömöry Vilmos, ki nagy tisztelője volt a Szekrényessy családnak, 1920 előtt Gálszécsen működött, bíróként. A cseh intervenció után Miskolcon kapott állást és ennek közelében szerzett birtokot. Rövidesen Budapestre került a minisztériumba, így Fejér megyében, Aba községben vásárolt birtokot, melyet bérbe adott. Borsod megyébe helyezik, mint törvényszéki tanácselnököt, hol fő feladata a birtokrendezési ügyek irányítása. Ekkor vásárolja meg a finkei uradalmat, majd kéri nyugdíjaztatását. Kiváló jogászról lévén szó - a miniszter csak nehezen teljesíti kérését. A birtok leányára, Gömöry Ellára (1915-2000) száll, ki beházasodván a Benczúr családba, Benczúr Gyula neves festőnk oldalági rokonságába került. Árpád udvarházának rendszeres rokoni látogatói közé tartozott még a világutazó és első Balaton-átúszó báty, Szekrényessy Kálmán (1846-1923). Az országos és nemzetközi hírnévvel rendelkező férfiú, borsodi látogatásakor valóságos vendégjárás kerekedett. Mindenki látni és hallani szerette volna a nagy kalandor - Garibbaldi egykori katonájának - históriáit, miként küzdött 1866-ban a legendás custozzai csatában, hol több mint tizenhatezren vesztették életüket. A francia-porosz háborúról, hol téli éjszakai roham után „... a brandenburgi vértes ezred rohamra vitte zászlóját"

90 Spanyol és törökföldi küzdelmeiről, hol Plevnának déli sáncerődje közvetlen közelében „légbeszállt". Órák hosszát tudott lebilincselően mesélni a perzsa sah vendégszeretetén át a Szuezicsatorna, Gibraltári szoros, Bódeni tó átúszásának élményéről. Magával ragadó előadással ismertette a két általa készített léghajót vagy olvasta fel legújabb regényét, versét, színdarabját, miközben újabb és újabb előfizetőket szerzett saját politikai és sport vonatkozású lapjainak. Kálmánnál gyakoribb vendége volt az udvarháznak a fiatalabb báty, Szekrényessy Lajos (1847-1909), ki tolcsvai Mezőssy Margitot nőül véve, hol Miskolcon, hol Budapesten, hol pedig Bécsben élt. Esküvőjük kerek öt hónappal korábban (1875. január 7.) volt Árpádékénál, a miskolci református eklézsiában, méltóságos Szathmáry Király Pál és tekintetes Kun József tanú jelenlétében. Szekrényessy Árpád és felesége lett bátyja 1877-ben született Ernő nevű fiának keresztszülője. Lajos anyósa, Tolcsvay Nagy Antónia (e családból származik később Tolcsvay N. László és Béla beat-zenész). Szekrényessy Lajos 412-es hrsz. alatt szép ingatlannal rendelkezett Miskolcon, melyet 1891-ben átruházott feleségére, kitől 1893-ban elvált. E családhoz tartozott még Mezőssy László (1812-1893) híres borász, valamint Mezőssy Béla (1870-1939) földművelésügyi miniszter. Unokája, Pap-Ragány Lívia, utóbb Baross Józsefhéként, bellusi Baross Gábor 1848-1892) „vasminiszter" rokona lett. URI MULATSÁGOK Ezek az előkelő hölgyek és urak alkották tehát hajdan a Szekrényessy-udvarház törzsközönségét. Minden évben nyár közepén a környék birtokosait kerti mulatsággal összekötött összejövetelen látták vendégül, de nemcsak ezen alkalmakkor, hanem Berta- és Margitnapokon, reggelig tartó házibálok, szüretek stb. idején is. 232