A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

VERES László: Az iparfejlődés tendenciái Miskolcon a 18.században

szitás ­­­­3 fazekas ­­­4 13 bádogos ­­­­2 esztergályos ­­­2 1 kulacsos ­­­­2 mézeskalácsos ­­­­1 üveges ­­­­1 festő ­­­­1 nyereggyártó ­­­­2 zsemlesütő ­­­­1 ötvös ­­­­6 szíjgyártó ­­­6 6 ács ­­­­12 Már utaltunk rá, hogy az adóösszeírások a céhes mesterségeket vették alapul az adózás kivetésére. Ezek szerint 1698-1758 között 11 féle céh létezett volna a városban? Az 1770. évi iparosösszeírás az iparosokat két fő csoportba sorakoztatja: céhes és céhen kívüli iparos. Eszerint 1770-ben 8 céh létezett a városban, vagyis az előző adatoknál is jóval kevesebb. A céhek számára a céhprivilégiumok vizsgálata adja meg a végleges választ. Eperjessy Géza a feudalizmus kori magyar mezővárosi fejlődést elemző nagy jelentőségű munkájában 14-re teszi a Miskolcon 1848 előtt létezett céhek számát. 10 A céhek dokumentumai és a szakirodalom adatai alapján ennél jóval többnek tűnik a céhek száma. 11 A miskolci céhek a 16-19. században A céhek neve Alapítási éve 1. mészároscéh 1508 2. vargacéh 1521 3. szabócéh 1531 4. szűcscéh 1637 5. csizmadiacéh 1667 6. lakatoscéh 1675 7. tímárcéh 1689 8. gombkötőcéh 1702 9. kovácscéh 1722 10. csapócéh 1732 11. kádárcéh 1736 12. pékcéh 1749 13. miskolci és mindszenti közös csizmadiacéh 1754 14. fazekascéh 1769 15. kőfaragó-, kőműves- és építőmestercéh 1773 16. kalaposcéh 1791 17. asztalos- és üvegescéh 1799 10 Eperjessy G, 1967.71-72. 11 Szendreil, 1904. 162, 165, 172, 521-602. 157

Next

/
Thumbnails
Contents