A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

VERES László: Az iparfejlődés tendenciái Miskolcon a 18.században

ról nem tesznek említést, amelyek pedig ügyes-bajos esetekben a tanácsi jegyzőköny­vekben előfordulnak. Az adóösszeírások 1698-ban 12, 1730-ban és 1734-ben 11 féle mesterség képviselőit sorakoztatják fel, mint legfőbb adófizetőket. Csak 1758-ban buk­kannak elő újabb adót fizetők, így a suszter, a szűrcsapó, a könyvkötő, a köteles, a faze­kas, az esztergályos és a szíjgyártó, de így is még csak 19 féle mesterségről esik szó. Az összeírásokon kívüli egyéb forrásokra támaszkodva 1720-1760 között átlagosan 32-39 között volt azoknak a mesterségeknek a száma, amiknek képviselői a város illetve kör­nyéke kézművesipari termékekkel való ellátását biztosították. A miskolci iparosok száma mesterségük alapján 1698-1770 között Iparág 1698 1730 1734 1758 1770 mészáros 19 15 13 8 9 varga 10 15 13 21 40 csizmadia 29 41 46 69 200 szűcs 8 9 7 13 41 borbély 4 ­­­­gombkötő 4 9 6 8 10 lakatos 9 4 5 9 20 kovács 9 4 6 9 10 rézműves ­­­1 1 takács 5 9 11 15 17 bodnár 9 6 15 14 11 kerékgyártó 3 2 3 10 7 szabó 11 2 3 15 40 német szabó ­­­­5 zsidó szabó ­­­­3 szűrszabó ­­­­3 órás ­­­­2 tímár ­­­­3 suszter ­­­5 8 kesztyűs ­­­­2 szűrcsapó ­­­25 22 gubás ­­­­5 asztalos ­­­­10 késes ­­­­1 fésűs ­­­­8 kékfestő ­­­­9 süveges ­­­­2 kalapos ­­­­2 mázoló ­­­­1 könyvkötő ­­­2 8 kapocs- v. tűcsi­náló — — — — 1 rézöntő ­­­­2 kőműves ­­­­2 köteles ­­­3 4 156

Next

/
Thumbnails
Contents