A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

WINTERMANTEL Péter: Szemere Attila hagyatékának orientalisztikai vonatkozású anyagai

Kecskeméten végezte tanulmányait, a pesti és párizsi egyetemen jogot hallgatott.

6 Tizennyolc éves korától kezdve jelentek meg cikkei, munkatársa volt többek között a Pesti Hírlapnak, a Nemzetnek (Jókai Mór lapjának), az Ábrányi Kornél szerkesztette Magyarországnak, a Magyar Lapok tárcarovatának és Kiss József lapjának, A Hétnek. Angolul, franciául jól tudott (hét nyelven írt és beszélt kitűnően a Képes Családi Lapok hivatkozott írása szerint), egy ideig szerkesztette a Revue de l'Orient (La Revue D'Orient et de Hongrie [Journal de Budapest])-et, levelező tudósítója volt a Figarónak, a L'Echo de Paris-nak és a Times-nak. írásai jelentek meg a Budapesti Szemlében, Az Én Újságomban, a Fővárosi Lapokban, a Háztartási Lapokban, a Jövendőben, a Képes Családi Lapokban, a Koszorúban, a Magyar Közéletben, a Magyarságban, a Századokban és a Vasárnapi Újságban is. Politikai, pénzügyi cikkek (parlamenti képviselőként később a közgazdasági bizottság tagja volt) mellett rendszeresen írt tárcákat, társadalmi vonatkozású cikkeket, színházi kritikákat, könyvbírálatokat, és maga is foglalkozott szépirodalommal. A századvég irodalmi életének ismert alakja, a kor számos nagy írója által látogatott Kammon Kávéház törzsvendége volt: Pulszky Károly, Thallóczy Lajos, Feszty Árpad és Szemere Attila voltak e társaság fiataljai." ; „Eleinte szépirodalommal foglalkozott, s ezenkívül egyik vezére volt az akkori pesti ifjúság mozgalmainak..."

8 Mindenki nagy jövőtjósolt neki. A Nemzeti Színházban előbb két drámafordítását, majd egy saját vígjátékát mutatták be, egy drámafordítása könyv alakban is megjelent.

9 Az 1880-as évek elején hosszabb, több kontinenst érintő külföldi útra indult, melynek során muzeális értékű népművészeti, főként iparművészeti tárgyakat gyűjtött. Kínai, japán gyűjteményét, lakásának ékességeit a korabeli sajtó is említette. A távolkeleti útjáról hazahozott műtárgyak többsége a Nemzeti Múzeumba, majd a függetlenné vált Iparművészeti Múzeumba került; ma a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban és a miskolci Herman Ottó Múzeumban találhatók általa Magyarországra került kelet-ázsiai műtárgyak.

10 Japán fésügyűjteményéről egyaránt írt a korabeli napi és szaksajtó, és mai japán katalógusok is számon tartják.

11 Hazatérvén külföldi útjáról 1884-ben, huszonöt éves fejjel próbálkozott először, ekkor még sikertelenül, bejutni az országgyűlésbe (apja még fiatalabban, már 20 évesen képviselő volt az 1832-es pozsonyi diétán). 1886-ban Máramaros megye tiszteletbeli főjegyzőjévé választották, és még ugyanebben az évben a magyar írók és művészek tár6 L. Horváth Lajos levele Szemére Attilához. OSzKK, Levelestár, ill. Neues Politisches Volksblatt, 1. December 1878. 7 Magyar Hírlap, i. h. A Kammon Kávéház 1852 és 1900 között a Kossuth Lajos u. 3 sz. alatt, a Landerer és Heckenast nyomda egykori helyén működött, az utolsó évtizedben már Nérey Kávéházként. 8 Vasárnapi Újság, i. h. (pl. egy diáktüntetés szervezője volt, majd a szofta-ügyben az Abdul Kerimnek Konstantinápolyba díszkardot vivő magyar ifjak delegációjának egyik vezetője). Vö. Vasárnapi Újság, i. h.; Neues Politisches Volksblatt, i. h., Budapest, i. h., ill. Búza Péter szíves közlése. 9 Vígjátéka: Hozomány nélkül. 3 felv., bem.: 1890. március 28, Ism.: Fővárosi Lapok, 1890. 87. sz., 633-4. 1., Pesti Napló, 1890. 87. sz., Mile Lajos: Szemere Attila elfeledett színműve, HOM Közi. 25. (198788), 123-124., irod.: Mikszálli Kálmán: Szemere Attila, In: Emlékezések és tanulmányok, Bp., Szépirodalmi, 1975, 219-222. 1.; Fordításai: Lindáit, Paul: Lea grófné; Seribe, Eugene Augustin: A rágalom; Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy. Lampel, Bp., 1898, 19052 , 19273. 10 A miskolci hagyatékban található kelet-ázsiai eredetű tárgyak leírásából készítette szakdolgozatát Némethy Andrea (Szemere Attila hagyatéka. A japán út emlékei. Szakdolgozat, Miskolci Bölcsész Egyesület, 1996.). 11 Magyar Iparművészet 1881, 259. 1.; 1902, 289.; ill. Japanese Art. The Great European Collections. vol. 11., Tokyo, Kodansha, 1994, p. 291, No. 3285. és 3554., [két fényképpel]; Report of Japanese Art Abroad Research Project Vol 5., Catalogue of Japanese Art in the Ferenc Hopp Muscum of Eastern Asiatic Árts. The International Research Center for Japanese Studies, Nichibunken Japanese Studies Series 6, Kyoto, 1995, p. XIV., [11 fényképpel]. 794