A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

WINTERMANTEL Péter: Szemere Attila hagyatékának orientalisztikai vonatkozású anyagai

SZEMERE ATTILA HAGYATÉKÁNAK ORIENTALISZTIKAI VONATKOZÁSÚ ANYAGAI

1 WINTERMANTEL PÉTER „Hova ellenállhatatlan ösztön vonja lelkemet, az Japán es China s Ázsia belseje „2 elveszett czivilizátiók sírja létezők országa, jövendők bölcsője. Bevezetés Szemere Attila újságíró volt, publicista, politikus, országgyűlési képviselő, a magyar sajtó és a századvégi közélet ismert alakja. A lexikonok megemlítik róla, hogy járt a Távol-Keleten, Kínába és Japánba is eljutott; a magyar-japán kapcsolattörténetben és a hazai orientalisztikai műgyűjtésben pedig egyaránt számon tartják a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeumban őrzött értékes japáni fésűgyűjteménye miatt.

3 Az azonban eddig nem volt ismeretes, hogy - noha néhány ismeretterjesztő hírlapi írása mellett Szemerének nem jelent meg egyetlen orientalisztikai témájú tudományos publikációja sem - az ez idáig feldolgozatlan kéziratos hagyatékában rejlő anyagok, a Japánban készített történelmi és irodalmi tárgyú feljegyzései és szövegfordításai révén Szemere Attilát a magyarországi japanisztika úttörőjének, egyik legkorábbi művelőj ének-közvetítőjének is tekinthetjük. Szemere Attila Szemere Bertalannak, az első felelős magyar kormány belügyminiszterének (később, 1849-ben Magyarország miniszterelnökének és belügyminiszterének) egyetlen fiaként született 1859. május 31-én, apjának párizsi száműzetése alatt.

5 Iskoláit is itt Párizsban kezdte, majd 1865-ben Magyarországra hazatérve a fővárosban, Késmárkon és 1 Jelen tanulmány egy az ELTE BTK-n 1997-ben készített szakdolgozat rövidített és részben átírt változata. 2 Szemere Attila levelei Thallóczy Lajoshoz, OSZKK, Fond VII/2355, 1. Levél, Hánts, Anglia, 1882. november 16. 3 Felvinczi Takács Zoltán: A Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum. Távol-Kelet, 1936. 1-3. sz. 21.1.; Nagy Iván: Magyar-japán kapcsolatok. In: Nagy-Kelet-Ázsia. Dai-To-A. Magyar Nippon Társaság, Bp., 1943. 107.; Vida János: Hangarí-Nihon bunka kórjú no rekisi to gendzsó. Daiicsidzsi szekai taiszei mae. In: Nihon to tóó sokoku no bunka kórjú ni kanszuru kiszoteki kenkjú. Nihon tóó kankei kenkjúkai, Tokió, 1982. 68. 4 Kéziratos hagyatéka, - melyet távol-keleti tárgyaival együtt özvegye ajándékozott 1930-ban az akkor még Borsodmegyei Múzeumnak - ma a miskolci Herman Ottó Múzeum Adattárában, a Helytörténeti Dokumentációban HOM HTD), a 73.503. Itsz. alatt található, rövid ismertetést ad róla Szabadfalvi József: Szemere Attila. In: Szemere Bertalan és kora. (Borsod-Abaúj-Zempléni Történelmi Évkönyv 7.), Miskolc, 1991, 1. kötet, 391-395. 5 Életére vonatkozó adatokat a korabeli sajtóban (és a láthatóan többnyire ezek adataira épülő jelenkori lexikonszócikkekben) találhatunk: Budapest, 1905. július 23. és 25.; Budapesti Hírlap, 1905. július 23., Fővárosi Lapok, 1905. július 30. sz., Képes Családi Lapok, 1905. 32. sz., Magyar Hírlap, 1905. július 23. (a nekrológ szövege megegyezik a Pesti Napló ugyanaznapi írásával); Magyar Hírlap. Hungárián Daily News (Cleveland) 1905. augusztus 10.; Magyar Nemzet, 1905. július 23., Neues Politisches Volksblatt, 1. dezember, 1878.; Pesti Hírlap, 1905. július 23., A Hét, 1905. 31. sz.. Vasárnapi Újság, 1905. 31. sz. 793