A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

PORKOLÁB Tibor: „A költőpátriárka gyónókönyve” (A Lévay-naplókról)

hány napocska alatt az éjt is szívesen nappallá téve, egynéhány idézetet kiírhattam a hatalmas három kötetből, melyeknek elsője 390 lap terjedelmű s 1892-1907-ig terjed, másodika 234 lap, felöleli az 1908—1912-ig terjedő időt, harmadika 279 lapnyi s 1917-ig eszközölt följegyzéseit tartalmazza."

13

. Ez a szelekciós tevékenység egyfelől a szövegválogató apologetikus-szakralizáló Lévay-képének, illetve a helyi Lévay-kultusznak a megerősítésére irányult („a napló idézeteit úgy válogattam ki a följegyzések óceánjából, hogy azokból mintegy keretből, előragyogjon az a nagyszerű élet, gyönyörű sorspálya, kristályos jellem, nemes szív, kiegyensúlyozott szabad lélek, elénk mosolyogjon az a jóságos bölcs, az a mesteri szerkesztésre annyira kényes poéta, aki és ami Lévay volt. [...] szinte lélegzetvisszafojtó érzés volt rálelni a naplóban arra a nemes és egyszerű, tehát bölcs emberre, akit a költemények lélekvonásaiból megformáltam magamnak."

14

), másfelől viszont a szövegnek tulajdonított didaktikus (valláserkölcsi) potenciál aktivizálására törekedett („ifjúsági dolgozatnak szántam, amit csokorba kötöttem. A 'Szentpéteri üres fészek' ösvényén minden elszakadni induló gyermek visszatalál a szülei hajlékhoz"; „a 'Szentpéteri üres fészek' megtanít jellemmé lenni"; „az életbölcsesség aranyigéi"; „a 'Szentpéteri üres fészek' a lélek halhatatlanságán nyugvó szellemi felsőbbrendűség igehirdetésének is aranykönyve"

15

). Balázs - látva a Lévay Egyesület korlátozott anyagi lehetőségeit - a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel az önéletrajz és a naplójegyzetek megjelentetésére. Mivel az Akadémia („meglepő módon" és „anélkül, hogy bekérte volna a Lévay-írásokat betekintésre és fölértékelésre"

16

) úgy döntött, hogy a kiadásra nem vállalkozik, a „Lévay puritán jellemének kálvini értelemben biblikus kegyessége"

17 által megihletett szövegválogató maga gondoskodott az önéletrajzi és naplójegyzetek publikálásáról: „nyilvánosságra kerülnek azok a fölséges sorok - írja cikksorozatának beharangozójában -, melyekhez hasonló gyűjteményt a világirodalom remekeinek összességéből is alig lehetne összeállítani, ha a szülők iránti szeretet örök igéit keresnők. Hogy az Akadémia nem tartja érdemesnek a kiadásra, az nem jelent sokat. [...] a következő hozzámintézett levélben ez állt: 'az Irodalmi Bizottság tegnap esti ülésében úgy határozott [...], hogy nem áll módjában a Visszatekintés és a Szentpéteri üres fészek című kéziratos műveket kiadványai közé felvenni.' [...] Nem baj. Lévay naplójának sugárzó szellemét nem engedem három kéziratos kötetbe zárva maradni."

18 A Lévay-kultusz miskolci szertartásmestere megtartotta, sőt túl is teljesítette ígéretét: nem csupán a kimásolt naplójegyzeteket, de - még ugyanebben az évben - a megrendelt Lévay-esszét

19 és (diákjai közreműködésével) a Visszatekintése is sikerült megjelentetnie. 13 Balázs, 1935,8-9. \4Uo.,9. 15 Uo., 11-13. Nyilván ezt erősítette személyes életpéldájának tapasztalata: „Engem diákkorom csodálata is belesodort talán a szeretet hömpölygő árjába [...] Mint Miskolcra került diák ismertem őt. De meg abban a Kazinczy Önképzőkörben kötöztem lelkemre az irodalmiság szárnyait, amelyet Lévay József alapított. Igaz testvéremmé lenni mégis anyaszeretete révén éreztem meg őt. [...Jfélszázadon át egész élete és költészete jóformán folytonos utazás a 'Két szent öreg' sírja körül." (Uo., 11.) 16 Balázs, 1935/b, 3. 17 Horváth, 1988, 1. 18 Balázs, 1935/a, 8. 19 Balázs, 1935/c. 20 Lévay, 1935. 769