A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

FÜGEDI Márta: Kóris Kálmán, a miskolci múzeum néprajzi gyűjteményének alapítója

10-11. kép. Mezőkövesdi asszony és férfi gyermekeikkel (Itsz. 2593, 2612) Kóris fotói előítélet nélküli, komplex tudományos szemléletű és jó szociális érzékű, ugyanakkor jó képi komponáló készséggel, vizualitással rendelkező fiatal kutatót tükröznek.

17 Képeinek döntő része ún. riportfotó, vagyis ellesett életképeket, spontán helyzeteket örökít meg. Asszonyok és gyerekek hüsölését a ház előtti kidőlt farönkön, asszonyok, lányok és mezítlábas gyerekek csoportosulását az akácfa árnyékában, a vasárnap templom előtt ünneplőbe öltözött falusiak dinamikus összképét, a patakparton játszó gyereksereget, a kisebb testvéreit pesztráló „süldőlányt". Megörökített Kóris különböző paraszti munkákat is, melyeknek néprajzi adatértéke ma már felbecsülhetetlen. A lóval való nyomtatás, a zsúpszalma készítése, a cséphadaróval való cséplés, a szalmakötélfonás képei, vagy a kaszáját verő gazda fotója valóságos néprajzi tanulmány, hiszen a munkavégzés, adott munkákban részt vevők közötti munkamegosztás, a gyerekek bevonása a munkába, minden leolvasható a képekről. Sok fotót készített Kóris a dél-borsodi vizsgált települések embereiről. Ezek gyakran megkomponálatlan, be nem állított felvételek, legtöbbször egy fehérre meszelt fal elé állított, merev tartású, az idegen masina előtt feszesen álló emberek képei, amelyek azonban éppen hétköznapiságukban hordozzák néprajzi értéküket. A gép elé állított emberek ugyanis döntő részben köznapi öltözetben örökíttettek meg, így viseletük, tartásuk a mindennapi életet tükrözi. Mezőkövesdet és a dél-borsodi matyóságot ugyanis elsősorban csak ünnepeiben rögzítették, az ünnepek mögötti életről, a köznapi öltözetről sokkal kevesebbet tudunk. Kóris képeinek részletei, pl. az idős férfiak körbenyírt haja, a bajuszviselet, egy idős gazda szemüveges portréja, a cigaretta 17 Kóris Kálmán fotóihoz 1. Kuni E., 1979. 345-349.; Hoffmann T., 1989. és Fügedi M., 1997. 109118. 1324