A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

FÜGEDI Márta: Kóris Kálmán, a miskolci múzeum néprajzi gyűjteményének alapítója

A tervszerű néprajzi gyűjtés, s ezzel a néprajzi gyűjtemény megteremtése Miskolcon egy fiatal diplomás tanárember, Kóris Kálmán nevéhez fűződik.

5 Miskolcon született értelmiségi családban, 1878-ban. Kóris ellentmondásos életútjáról, rövid néprajzi pályafutásáról még ma is mozaikszerűek az ismereteink. Sok nehézséggel és konfliktussal terhelt életének azonban kétségtelenül legeredményesebb, sokféle kutatói kvalitást felvillantó néhány éve volt az, amelyet a miskolci múzeum néprajzi gyűjteményének megalapozásával végzett. Kóris Kálmán 1904-ben szerzett rajz és ábrázoló mértan, valamint történelem tanári oklevelet a Képzőművészeti Főiskolán. A miskolci múzeumügyhöz való csatlakozása több okra vezethető vissza. Egyrészt családja lelkes lokálpatriótaként maga is támogatta a frissen megalapított múzeumi egyesületet nemcsak tagsági díjjal, hanem a fennmaradt nyilvántartások szerint - műtárgy ajándékozással is.

6 Kóris 1903 nyarán szintén családja anyagi támogatásával kezdte meg önkéntes gyűjtőmunkáját a matyóságnál a miskolci múzeum javára. 1904-től, mint friss diplomás, a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának díjtalan gyakornoka, de párhuzamosan - ez évtől intenzív terepmunkát kezd a miskolci múzeum számára is. Az egyesület jelentése szerint 1905-ben már tiszteletdíjjal is dotálják buzgalmáért és tevékenységéért, majd pedig a Múzeumi Bizottság szakosztályvezetői teendőkkel bízta meg.

7 Ez évben azonban rajztanári állást kapott Budapesten egy polgári iskolában, s ez időtől - bár egyre jelentősebb anyagi támogatást kap múzeumi gyűjtőmunkájához - már csak elsősorban nyáron, szabadidejében tud dolgozni. A pályakezdő diplomás elhelyezkedési nehézségei, valamint a lokálpatrióta érdeklődés mellett Kórist a néprajzi munka felé sodorta nagyfokú szociális érzékenysége is, amely már diákkorában a baloldali szocialista szerveződésekbe (Galilei kör, szocialista diákok szövetsége, Szabó Ervin köre) vitte, s későbbi életútját is meghatározta.

8 A miskolci múzeum néprajzi tárának alapjait egy ajándékkollekció vetette meg. 1903-ban a múzeum ugyanis egy teljes szobaberendezést és viseleteket kapott ajándékba a századfordulón felfedezett matyó népművészet tárgyaiból, Mezőkövesd városától. A tárgyegyüttesből „matyó szoba" néven készült kiállítást maga Morvái János mezőkövesdi főjegyző és felesége rendezte. Leszih Andor mutatta be az értékes látnivalót a Miskolczi Naplóban.

9 „A magasra vetett szebbnél-szebb takarókkal borított ágy a főékessége a szobának. A hímzés és varrás mindenféle fajtáit láthatjuk ezen az egy ágyon, abban a csudálatos élénk és túltömött stílusban, amely a matyó népet jellemzi. 5 Kóris Kálmánról 1. Bodgál F., 1963. 2-10.; Bodgál F, 1969. 602-603.; Bodgál F., 1969. 501-504.; Hoffmann T., 1989. 345-349. 6 1902-ben a család egy magyar címerrel díszített csikóbőrös kulacsot ajándékoz a múzeumnak. 7 Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeumi Egyesület Évkönyve 1905-1906. Miskolc, 1906. 5-48. HOMHTD. 1931.6. 8 Baloldali szervezetekkel teremtett kapcsolatai 1906-os Budapestre kerülése után állandósultak, intenzíven bekapcsolódott a Társadalomtudományi Társaság munkájába, cikkeket írt pl. Jászi Oszkárnak a Huszadik Századba, a Szocializmusba. Az első világháború alatt közeli kapcsolatba került munkásmozgalmi vezetőkkel, 1918-ban tagja lett a Nemzeti Tanácsnak, 1919-ben pedig - alig két hónapig - a Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának is vezetője. A Tanácsköztársaság bukása után elbocsátották állasából, majd emigrált. Előbb Bécsben, majd Moszkvában élt, ahol a Néprajzi Múzeumban, a Forradalmi Múzeumban és a CIK Múzeumi Központjában dolgozott, sőt közép-ázsiai és kaukázusi expedíciókban is részt vett. 1934-ben tért haza, de évekig nem tud elhelyezkedni, csupán cikkeket írt. Bár 1941-ben Györffy István segítségével törökországi tanulmányutat kapott, s a magyar-török rokonság kérdésével foglalkozott, sem tudományos nézetei, sem politikai szemlélete nem segítették abban, hogy ismét szorosabb kapcsolatba kerüljön a néprajztudománnyal. 9 Leszih A., A múzeum matyószobája. Miskolczi Napló 1903. július 21. 1316