A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

VOIT Krisztina: Adalékok a miskolci Herman Ottó Múzeum első évtizedeinek történetéhez

rálásra a muhi ütközet hétszázéves évfordulója adna alkalmat, amelynek megünneplése mind a város, mind a múzeum feladatai közé tartozik. A könyvtárral kapcsolatban meglehetősen szigorúan ítélkeznek. „A könyvtár elhelyezésére és forgalmi lehetőségeire vonatkozó korábbi szóbeli és írásbeli véleményemet megismételve, a könyvtári viszonyokat tarthatatlannak s Miskolc városhoz és Borsod vármegyéhez méltatlannak tartom. Fölhívom a tek. Vezetőséget, hogy a könyvtári kérésnek sürgős megoldását szorgalmazza s tegyen lépéseket könyvtárosi állás szervezésére....".

48 A múzeum a kiutalt - végül is 1000 pengős segélyből elsősorban a muhi ásatásokat szorgalmazta, és a magyar középkori leletanyag gyűjtését helyezte előtérbe. A főfelügyelőség sürgetésére a múzeum számszaki okokra hivatkozva haladékot kért az 1934/35. és az 1935/36. évi államsegélyek elszámolására.

49 A részletes jelentésre azonban a későbbi iratok között sem találhatunk. 1937 januárjában Leszih Andor azzal a különös kéréssel fordul a főfelügyelőséghez, hogy mind a Belügyminisztériumnál, mind a Pénzügyminisztériumnál járjanak közbe, hogy Miskolc város költségvetését, és benne a könyvtárnak ígért 2000 pengőt hagyják jóvá. 1936-ban ugyanis a fenti szervek felére csökkentették az előirányzott összeget, a - főfelügyelőség által is előirányzott - könyvtári munka előrehaladásának kárára.

50 A főfelügyelőség általános értékelése a miskolci múzeumról megtalálható évi jelentésében is. Eszerint: „Borsod-Miskolci Múzeum. Ügyvezető titkár Leszih Andor, ideigl. minőségben alkalmazott preparátor Megay Géza. - A belső munka javarészt a férőhellyel való küzdelemben, ide-oda tologatásban merült ki; mindazonáltal meghatározásban részesült az őslénytani gyűjtemény, folyamatban volt a Fekésházy és Mauks-féle geológiai gyűjtemény leltározása, megtörtént a könyvtár anyagának, cédulakatalógusának revíziója. Az év folyamán ideiglenesen kisebb kiállítás öt volt. A külső munkálatok közül említésre méltó a már korábban megkezdődött muhi ásatás eredményes folytatása. Néprajzi gyűjtés Borsod vármegye több községében történt eredménnyel. - A gyarapodás darabszáma 3 478, amiből a könyvtárra 617 (mű) esik. A múzeum fenntartására Borsod vármegye 1000.-, Miskolc város 9070 pengőt fordított. A múzeumot és ideiglenes kiállításait 9374-en látogatták meg. A könyvtárban 4892 személy 4926 művet használt."

51 A múzeum 1938-ban a különféle évfordulók, régészeti világkongresszus miatt is szeretné újrarendezni gyűjteményeit, és a segélyt elsősorban erre kéri a főfelügyelőségtől.

52 Mindenesetre a könyvtár fejlesztésére tett lépések közé kell sorolnunk, hogy annak munkatársa részt vett a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete által tartott könyvtári szaktanfolyamon is.

53 A háború előtti utolsó részletes jelentés 1938 februárjában kelt. Eszerint ásatásaik középpontjában ebben az esztendőben is a muhi csatatér, és maga a település állt. Ezenfelül számos magán- és egyházi gyűjtemény feltérképezését is végezték, templomi kegytárgyakat vettek számba és fényképeztek le, vagy a szikszói Zichy- és az edelényi Koburg-kastélyok „régiségeit".

54 48 0LK729. 5. cs. 68/1937. 49 0LK729. 5. cs. 101/1937. 50OLK729. 5. cs. 10/1937. 51 OLK729. 5. cs. 1/1937. 52 OL K 729. 6. cs. 124/1938. 53 Asztalos Miklós: Beszámoló a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok egyesülete által rendezett első könyvtárosképző tanfolyamról. Évkönyv. I. 1935-1937. Bp. Egyetemi ny. 1937. 43^18. 54 0LK729. 6. cs. 60/1938. 1287