A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

VOIT Krisztina: Adalékok a miskolci Herman Ottó Múzeum első évtizedeinek történetéhez

egy közösen, tervszerűen és a nemzeti gondolattól áthatott munkatervezet alapján társadalmi úton szolgálnák a magyarság ügyét!"

24 A szövetség létrejöttéről és működéséről keveset tudunk.

25 Buzgalmuk 1905 és 1906 folyamán sem csökkent. Felolvasásaikon javarészt a város tanárai, az egyesület prominens tagjai szerepelnek. Évkönyveikben adják közre ezeket az előadásokat, költeményeket, köztük Lévay József versét, vagy Vikár Béla „Szűcs Marcsa. Népballadánk eredete" című terjedelmes tanulmányát.

26 A gyűjtemények fejlesztése is tovább folytatódott. Balázs Béla tanítóképzői tanár a felügyelőség támogatásával Tibolddarócon ásatott, Leszih Andor Barcikán 24 őskori leletre, bronz karvédőre, mellboglárra, gyűrűre bukkant. Az 1849-es fegyverek mellett szereznek egy 18. századi pisztolyt, a mohácsi csatamezőről 3 db lópatkót. Az éremtár antik magyar pénzérmékkel, emlékérmekkel és papírpénzekkel gyarapodott, továbbá két jelentősebb pecsétnyomóval, a takácscéh 1798-as és Tiszalúc község 1693-ból való pecsétnyomójával. A néprajzi tár Mezőkövesd, Tar, Szentistván, Szomolya vonzásköréből Kóris Kálmán gondozásában 1906-ban 311 darabbal bővül. A természetrajzi tár számára a főfelügyelőség vásárol egy 1003 darabból álló lepkegyűjteményt. Az anyagok rendezését szinte mindenütt nehezíti a helyhiány. Az eddig megszerzett 7 terem az iskola épületében megtelt és ezért már ekkor felvetik a női ipariskola kitelepítését az épületből. A város azonban egyelőre csak meghatározott összegekkel segíti a múzeumot, külön kiadásoktól elzárkózik. Az 1906-os esztendő a képtár, a könyvtár, valamint a természetrajzi tár életében hoz nagyobb eredményeket. A képtárba megszerzik egyéb művek között Fényes Adolf „Asztalos" című olajfestményét. A könyvtárt a felügyelőség által küldött munkák gyarapítják - köztük „Mikes Kelemen élete és munkái" -, valamint számos tudományos folyóiratot használhatnak, így a Magyar Könyvszemlét, Földrajzi Közleményeket, Természettudományi Közleményeket, Századokat, Nyelvtudományi Közleményeket, a Magyar Történeti Emlékek sorozatát, és számos akadémiai kiadványt, amelyet feltehetően az Akadémia küldött meg számunkra. Herman Ottó 1906 körül kapcsolódik be tevékenyebben a múzeum munkájába, nevezetesen a tibolddaróci ásatások kapcsán. Az egyesület - hálája jeléül - tiszteletbeli taggá választja. Az ásatásokat a Szeleta-barlangban, Miskolcon a Bársony-háznál, az avasi temetőben folytatták, Miskolc határában paleolit leletek gazdagították a múzeum régészeti gyűjteményét. A következő években ezek a hámori ásatások juttatnak kiemelkedő szerepet a miskolci múzeumnak a hazai régészetben. 1908-ban már megfigyelhető az egyesületi tagok érdeklődésének csökkenése, ami az évkönyvek megjelenésének rendszertelenségében is megnyilvánul.

27 A fő probléma azonban az elkövetkező években a múzeum működésének a helyhiány miatti korlátozottsága. Ezért 1909-től már egyre határozottabban merül fel az új épület emelésének szükségessége. A megoldás lehetősége azonban egyre késik. Az elképzelések szerint a jelenlegi iskolaépület bővítését tartották elegendőnek bizonyos városrendezési és teleknyitási 24 Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület 1904-1905. évi évkönyve. Miskolc, 1905. Forster, Klein és Ludvig ny. 6. 25 A közművelődési egyesületek egyesítésére 1908. június 21-én Budapesten alakult meg a Közművelődési Egyesületek Tanácsa, dr. Tarnay Gyulát, az egyesület ekkori elnökét választmányi taggá választották. 26 L. a 7. sz. jegyzetet. 5-48. Elhangzott 1906. február 25-én. 27 Az 1906-1907. évi évkönyv 1909-ben jelent meg. Ettől az időponttól kezdve évi jelentéseket adtak ki. Az 1908-1910-es évekről 1911-ben, az 1911-1912. évi jelentés 1913-ban jelent meg. Később már nem jelentették meg nyomtatásban ezeket a kiadványokat. 1281