A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)
VOIT Krisztina: Adalékok a miskolci Herman Ottó Múzeum első évtizedeinek történetéhez
megoldásokkal. 1910. június elején a „város az Iskola utcának az Erzsébet tér felé való megnyitását elhatározta" 28 és hajlandónak mutatkozott a 60 ezer koronára rúgó rendezési költségeket fedezni. A későbbiekben a fő akadályt az egyik telektulajdonos okozza, aki érintett telkét nem hajlandó eladni. A tervek szerint a leendő Kultúrpalota magába foglalná a nyilvánossá tett könyvtár és a múzeum együttesét. A főfelügyelőség a maga részéről a tervet melegen támogatta, a beküldött helyszínrajz alapján. A tiltakozó telektulajdonos, Rosenwasser Mór fellebbezését a belügyminiszter is elutasította és így az 1911-ben kelt jelentés szerint „a város polgármestere 1910. aug. hó 10-én terjesztette be a Főfelügyelőségnek az átalakítandó iskolaépületnek pontos alaprajzait, metszeteit és a homlokzatok egyes részleteit föltüntető fényképeket." 2 A tervek elkészítését egy országos pályázat keretében kívánták megoldani. Részben ezeknek az építkezési terveknek a megkönnyítésére vonta meg támogatását a főfelügyelőség az evangélikus egyház könyvtárépítkezésétől. Tudtunk szerint azonban a már kiutalt összegeket a felügyelőség sohasem kapta vissza. 1913-ban ugyan jelzik, hogy „Az ág. hitv. ev. egyház könyvtára részére már kifizetett 20. ezer korona államsegély célszerű felhasználására nem lévén kilátás, a Főfelügyelőség az összeg visszatérítése, ül. annak a Miskolcon emelendő kultúrház részére történő átutalása iránt lépéseket fog tenni." 30 A könyvtár az 1910-es években indult nagyobb fejlődésnek, két nagyobb gyűjtemény megszerzésével. Horváth Lajos főrendiházi tag végrendeletileg a múzeumra hagyta körülbelül másfélezer kötetre rúgó könyvtárát és oklevélgyűjteményét. Ezzel párhuzamosan került a könyvtárba a diósgyőri koronauradalom levéltára. így már 191 l-ben az állomány meghaladta a négyezret, az oklevelek száma is közel kétezer volt. A néprajzi tár legjelentősebb darabjaiból, főként a matyó tárgyakból állítottak fel egy szobát, teljes berendezéssel, felöltöztetett bábukkal. 1913-ban a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesület szervezeti kereteiben változás állt be, amennyiben a Közművelődési Egylet különválik, a Múzeumot pedig törvényhatósági azaz vármegyei kezelésbe adják. A főfelügyelőség mintatervezettel járult hozzá az átvételi szabályrendelet megalkotásához, a város pedig elhatározta, hogy a tervezett építkezéseket 1914 őszén megkezdi. 31 Az építkezés megkezdésének közel ötéves elhúzódása megpecsételte a múzeum sorsát is. 1914 őszén már nem kezdtek meg semmiféle munkálatokat, sőt 1915 októberéig katonai célokra igénybe veszik a múzeum és a női ipariskola épületét, helyiségeit. A könyvtár raktárba került. A vármegye és a város még 1916-ban is csak az új szabályzatok kimunkálásának befejezését, elfogadását sürgeti egymáson, holott a múzeum vezetése a fönntartás és a kezelés részletes szabályzatát - a főfelügyelőségi minták alapján - mindkét törvényhatósághoz már korábban felterjesztette. 1916-ban az ásatások és a nagyobb - főként néprajzi - gyűjtések érthető okokból megszűntek. Egyedül az ún. háborús gyűjteményt próbálták felállítani, fejleszteni. 1916-ban Mihalik József elkészítette a „Főfelügyelőség hatáskörébe tartozó közgyűjtemények új csoportosításá"-t. Ebben a miskolci múzeum a II. csoportba került, ami azt jelentette, hogy a jövőben várhatóan kisebb segélyben részesül, de ez sem végleges, az összeg leszállítható, sőt megvonható. Ebbe a második kategóriába olyan gyűjtemények kerültek még, mint Bártfa (1800 K.), Kecskemét (1600 K.), Pápa (1000 K.), Sáros28 Műz. Kvt. Ért. 1910. 1. füz. 181. 29 Múz. Kvt. Ért. 1911. 1. füz. 225. 30 Múz. Kvt. Ért. 1913. 2-3. füz. 172. 31 Múz. Kvt. Ért. 1914. 2-3. füz. 150-152. 1282