A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

VOIT Krisztina: Adalékok a miskolci Herman Ottó Múzeum első évtizedeinek történetéhez

mi bizottság, valamint az egylet választmánya által kidolgozott alapszabály tervezetet. A közgyűlés többek hozzászólása után dr. Tarnay Gyula indítványára akként határozott, hogy az alapszabály tervezetet módosítás és némely pont átdolgozása céljából a választmánynak újból kiadják." Ennek a huzavonának elsősorban az egyesület gazdálkodása, anyagi lehetőségei látták kárát. Egyfelől a főfelügyelőségtől semmiféle segélyre nem számíthattak, másrészt a tagdíjfizetésekhez adott kedvezmények az egyesületet fontos bevételi forrásaitól fosztották meg. 1906 folyamán azonban úgy tűnik, végre rendeződtek az alapszabály és az állami felügyelet elismerésének problémái, mert a „Főfelügyelőség hatáskörébe tartozó tudományos gyűjtemények jegyzékében" 1907-ben harmincnyolcadikként szerepel a „Borsodmiskolci Múzeum. (A Borsodmiskolci Közművelődési és Múzeumegyesület tulajdona) ". A főfelügyelőség hatáskörébe ekkor 75 intézmény tartozott.

21 1906 végén pedig már kaptak segélyeket is, összesen 1200 koronát, amelyből 400 a régészeti, 300 a néprajzi, 500 a természetrajzi tárat illette; ezt egészítette ki néhány szakkönyv küldése, valamint a természetrajzi szaktanfolyamon való részvétel költségeit 100 k-át - fedezték Buday József számára. A következő években ezek a segélyek általában állandónak tekinthetők. Az egyesület és a főfelügyelőség közötti viszonyt beárnyékolhatta az a tényező is, hogy volt Miskolcon egy olyan gyűjtemény, amelynek gyarapodásához, építkezéseihez a főfelügyelőség meglehetős gavallériával és jóhiszeműséggel járult hozzá. A miskolci ág. h. ev. egyház könyvtárának tervezett költségeire a segélyeket 1903-tól kapták, összesen 20 000.- koronát szavaztak meg évi 2000 koronás részletekben. Azonban az egyház az építkezéseket meg sem kezdte. 1909-ben, amikor 14 000 koronát már kifizettek derült ki, hogy valójában „a könyvtár a püspök lakásául szolgáló épület udvarában álló földszintes épületre húzandó emeleten" kerülne elhelyezésre. Azonban 1910-ben, majd 1911-ben is újra és újra felkérik az evangélikus püspökséget, hogy nyújtson be konkrét terveket. 1910 januárjában a helyszínre kiküldött Ferenczi Zoltán országos felügyelő azt javasolja, hogy a segélynek „már a püspök kezeihez jutott időközi kamatain felül a Főfelügyelőség többet ne áldozzon". Ez az összeg 1910 végén 17 198,39 korona volt. Végül az utolsó részletet 1912-ben a felügyelőség már visszatartotta.

22 Természetesen a miskolci ág. h. evangélikus egyházzal kapcsolatos ügyekhez a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesületnek semmi köze sem volt. Az állami segélyezés megindulása előtt is az egyesület rendkívül aktívan működött. Neves előadókat hívtak meg, így például 1904-ben Cholnoky Jenő tart előadást, január 31-én Kaffka Margit olvas fel verseiből (Legenda, Petiké jár, Augusztus).

23 Hangversenyeket rendeznek, mert „...hozzá kell szoktatnunk közönségünket a magasabb zene élvezetéhez, mert a tömeg nagy része ma a kávéházi és az ujabb operetté muzsikában találja legfőbb örömét." Műkedvelő zenekar felállítását tervezik, az iskolai zenetanárok tankönyvek írását és népdalátiratok kiadását vállalják. Rendeznek egy iparművészeti kiállítást is 1905ben, legnagyobb eredményének azt tartják, hogy a magyaros stílus egy csapásra megnyerte a közönség tetszését. Ugyancsak 1904-1905-ben felhívást terveznek a Magyar Közművelődési Egyesületek Szövetségének megalakítására: „...országos hálózatra gondoltunk - írják az évkönyv választmányi beszámolójában -, melynek működő szervei hazánk egész területén 20 L. 12. sz. jegyzetet. 4. 21 Múzeumi és Könyvtári Értesítő - a továbbiakban: Múz. Kvt. Ért. 1907. 1. füz. 54-57. 22 Múz. Kvt. Ért. 1907-1912. A Főfelügyelőség hatáskörébe tartozó építkezési ügyek. 23 L. 11. sz. jegyzetet, 134-138. 1280