A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

DÖMÖTÖR Ákos: A népi elbeszéléskultúra változásai a Hangony völgyében

fagyos Kocsonya". A szóláshasonlat ábrázolása fali dísztálakon és levelezőlapokon is elterjedt. A Hangony-völgyi szóláshasonlatokban gyakran fordultak elő személynevek. így számos szóláshasonlathoz helyi történet fűződött. Székely Bornyászék családjában egy­szer, amikor sütöttek, összement a kenyér. Azóta mondogatják Hangonyban: „Összeesett, mint a Bornyász kenyere". Ha valaki elveti magát, arról meg is jegyezték: elbornyászkodott. A Czene család egyik elődje, Czene atyus pásztor volt. Lefeküdt a Ko­vák-dűlőben, amikor legeltetett. Azóta járja a szólás: „Megadta magát, mint Czene Ko­vákban". A vendégségben vagy látogatáskor ottmaradt emberről mondják tréfásan: „In­dulóban van, mint az Espán szandálja ". A rendetlen lakásról vagy elhanyagolt udvarról megvetéssel szólnak: „Úgy néz ki, mint a Góciné ládája". A Horváth család ragadvány­nevet őrizte meg az egyik hangonyi szólás: „Húzza magát, mint Gyuro szentje a sarok­ban". A görnyedten ülő emberről csak így nyilatkoztak: „Osszeszakadt, mint a Kaszler kalapja". Kuna Dezső „bevándorolt" volt Hangonyban. Nevét megőrizte a helyi szólás: „Fázik, mint Kuna az aludttejtől". Suszták Sándor domaházi ember igen szerette a pogá­csát. Állítólag harminckét pogácsát tizenkét harapással nyelt le. A jó étvágyú embert nem hagyták szó nélkül: „Olyan e, mint a Suszták bácsi bogácsája". Ha pedig ostoba ember került eléjük, helyre tették maguk közt az illetőt: „Olyan, mint a Tőle kutyája és a Suráék macskája ". A TÁJI ELBESZÉLÉSKULTÚRA AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ KUTATÁS MEGVILÁGÍTÁSÁBAN A táj utóbbi két évtizedének megfigyelt folklórjában a belső mozgásokat, érdekes jellegbeli változásokat kísértem figyelemmel. Néhány témában a folklorisztikai kutatások és publikációk lehetővé teszik, hogy az elbeszélésfejlődés Hangony völgyén túlnyúló összefüggéseire rámutassak. A táji folklór újjáalkotásában mindig igyekszem érzékeltetni a belső jellegzetességeket a távolra mutató összefüggések mellett. Bimbó doktor anekdotájának összefüggései Az ismert anekdotát Dul Zoltán 25 éves darukormányos mondta magnószalagra Hangonyban, 1976 októberében: „Hát egy szentgyörgyi bácsi megbeszélte a komájával, hogy elmennek Pestre a kecskéjével a kecskét eladni. Velük is visznek két kecskét. Felérnek Pestre, hát látják, ott van valami sárga. Hát bemennek a korcsmába. Kikötik a sár­gához a kecskét. Nem tudták, ott van egy villamos. Jönnek ki. Mind a kettőnek oda van a kecskéje. Nem találják. Az egyik ment az egyik út­nak, a másik a másiknak. Az egyik kérdezi: - Bimbókám, nem vagy itt? Bimbókám, gyere hozzám! Mert úgy hívták Bimbónak a kecskét. Hát nem találja. Jár az egyik utcáról a másikra, egyik udvarból a másikba, bemegy az egyik épületbe, hát egy irodaházba megyén végig. Lássa az egyik helyen: Bimbó János igazgató. Benyissa az ajtót, eltárja a kezét, aszongya: - Bimbókám! Ilyen hűtlen lettél hozzám? Ezért neveltelek két évig? És ezért pucoltalak? Most meg ilyen hűtlenül itthagytál? 30 Varga Imre: Pálos iskoladrámák. Bp. 1992. 112. 1219

Next

/
Thumbnails
Contents