A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

DÖMÖTÖR Ákos: A népi elbeszéléskultúra változásai a Hangony völgyében

került egy változata (AM *1339A mt.). A kissikátori szövegváltozat értékét éppen az jelenti, hogy nemzetközi összehasonlításban is ritka cselekménytípus került elő ebből a régióból. A margarin nyársra húzása „Azzal csúfolják a borsodszentgyörgyieket, hogy nyársra húzták a margarint." (Elmondta: Elek Szószóló Ferenc 33 éves segédmunkás Domaházán, 1976. szeptember 7-én.) Már a magyar mesefolklórban ismertté vált A megsütött szőlőgerezd anekdotája (BN 1324*), amely bekerült az új bibliográfiai kézikönyvünkbe (MNK 1339CI* mt.). A régi anekdota korszerűsödött azzal, hogy nem a szőlőgerezdet sütötték meg, hanem a margarint húzták nyársra. Az ismert cselekmény borsodszentgyörgyiekhez kötése szintén aktualizáció volt, amelyet korszerűsítő tendencia kísért. Harangozás a kecskenyájnak „A borsodszentgyörgyiek a kecskenyáj elébe harangoztak. Azt hitték, hogy a szentkutasok jönnek." (Elmondta: Elek Szószóló Ferenc 33 éves segédmunkás Domaházán, 1976. szeptember 7-én.) Lényegében ez a helyi anekdota A püspökvárók (MNK 1340*1) típusának átalakításával keletkezett. A püspökvárók története arról szól, hogy a tyukász szekerét püspöki hintónak nézik egy falu ostoba lakói, és meghúzzák a harangot. Olyan típus is van, amelyben szúnyograj miatt verik félre a harangokat. Azt hiszik az együgyűek, hogy füstfelhő (MNK 1340*V). A domaházi szöveghez egy gömöri anekdota áll közel, amelyben az eltévedt malacnak harangoznak.

23 Úgy tűnik, hogy Ujváry professzor egyértelműen bizonyította ezzel az említett történet ökotipikus jellegét. A mákos csík megfésülése Kocsik József 34 éves szakmunkás Kissikátorban, 1976. október 19-én nevetve jegyezte meg a borsodszentgyörgyiekről: „A mákos csíkot megfésülték, hogy sima legyen". A nemzetközi folklórban ismert cselekménytípus, A megköszörült ködmön (AaTh 1349J*) ettől lényegesen eltér. Ujváry Zoltán gömöri szövegváltozata, miszerint a kecsőiek a mákos csíkot megborotválták, bizonyítja, hogy ez a falucsúfoló történet a tájon elterjedt, és viszonylag egységes formát mutat.

24 A Veszprém megyei Zalagyömrőről előkerült szövegváltozat az elbeszéléstípus magyar nyelvterületen való diffúziójáról ad tanúságot.

25 A sorompóhoz kötött kecske A következő falucsúfoló anekdota így hangzik: „A borsodszentgyörgyi ember a kecskéjét a sorompóhoz kötötte. Mikor elment a vonat, körülnézett az ember. Hát nincs se sorompó, se kecske." (Elmondta: Bellér Fürjes Józsefné szül. Varga Füst Margit 72 éves htb. Szentsimonban, 1977. november 20-án.) Az anekdotatípus (Hogyan tanult meg repülni a kecske?, MNK 1349VIII*) eddig csak a romániai magyarság körében volt ismeretes. Csernavölgyi Antal Gernyeszegen, 23 Ujváry i. m. 289. 24 Ujváry i. m. 289. 25 Balogh Lajos és Ördög Ferenc (szerk.): Veszprém megye földrajzi nevei 1, Bp. 1982. 52. 1209