A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

DÖMÖTÖR Ákos: A népi elbeszéléskultúra változásai a Hangony völgyében

Igazán nem lehet csodálni, hogy a Hangony-völgy katolikus községeiben különösnek tűntek a germán eredetű személynevek (Alfréd, Alajos), szokatlanul csengett a héber, ótestamentumi eredetű Eszter. A héber származású Zsuzsanna név ellenben gyakori női személynév volt, hiszen Szent Zsuzsannát jól ismerték a keresztény vallásos hagyományból, és a latin történeti előzményekre visszanyúló Balázs jól beillett a magyar katolikus szakrális tradíciók közé, hiszen mint szent közvetítő személyiség alakjához főleg a Balázs-járás szokása kapcsolódott. Hát mit lehet gondolni az ófrancia eredetű Lajos személynévről, amely valamikor igen elterjedt volt, de nem ezen a tájon. A gyermekkori csúfolókban olykor-olykor az etnikumok iránt tanúsított idegenkedés is kifejeződött: Cigány, cigány, cikk-cikk-cikk,/Szaros pacal rád illik. Vagy: Cigány, cigány, cikk-cikk-cikk,/Az ágy alá fiadzik. A falucsúfolók tájon belül és kívül A felnőtt lakosság körében a csúfolt embercsoport a más, esetleg szomszédban vagy közelben lévő faluközösség. A falucsúfolók zömmel prózai történetek. Gyakran vándorló népi anekdoták. A következő falucsúfoló történetek viszonylag jól meghatározhatók a rendelkezésre álló típuskatalógusok szerint. A torony füve „Szengyörgyön ősszel hordták be a termént. Hát a búzának, az árpának a szél kihordott belőle magvat, és fölhordta a templomtoronyba. Késő ősszel jött a nagy esőzés, megázott, kikeltek és kihajtott. Azt mondja az egyik koma a másiknak: - Nézd már te, koma, de jó széna van a tetőn! Még ződ is. Tetejibe. - Jó ez, koma, jó lenne ez a bikának! -Te koma, vigyük föl a bikát! - Már hogy visszük fel hát a bikát? - Ne törődj vélle, majd én megcsinálom. Úgy is vót. Mentek, fel vittek egy nagy csigát. Föltették a templomtorony tetejébe. Rá a kötelet, leengedték, rá a bika nyakára. Vagy hat ember elkezdte húzni a bikát. Hát már, ugye, a bika mikó félig fenn vót, fuldoklóit fenn, a nyelve lógott ki, megszólal az egyik: - Nézd mán, koma, hogy leledzik érte! Mán a nyálacska is úgy folyik! Mán a nyelvecskéjét is kiengedte." (Elmondta: Dul Zoltán 25 éves darukormányos Hangonyban, 1976. október 15-én.) A templomtoronyba felhúzott bika történetét a Hangony-völgy mind a négy községében egyaránt jól ismerték. Ujváry Zoltán Gömörből származó változatával bizonyította, hogy A templomtoronyba felhúzott bika a tájon jól ismert cselekménytípus.

17 Viga Gyula a Bodrogközből a falucsúfoló történet olyan verses előfordulásait fedezte fel, amelyek a cselekménytípus ismeretlen láncszemét hozták napvilágra. Viga recens folklór adataival bebizonyította, hogy a csúfoló rigmusok egy évszázaddal ezelőtt szervesen öszszefüggtek. A falucsúfoló anekdotákban a konkrét személyeket kifigurázó elemek jelen voltak és összekapcsolódtak egymással.

18 A torony füvéről szóló anekdota nálunk már a századforduló előtt kalendáriumban megjelent.

19 Ez a tény alátámasztja Thompson meg17 Ujváry Zoltán: Adomák Gömörből. Debrecen, 1988. 288., num. IV. 18 Viga Gyula: Hármas határon. Tanulmányok a Bodrogköz változó népi kultúrájáról. Miskolc, 1996. 180., 30. lábj. 19 György Lajos: A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai. Bp. 1934. 211., num. 231. 1206