A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

DÖMÖTÖR Ákos: A népi elbeszéléskultúra változásai a Hangony völgyében

dalomba való beágyazottságáról: „A meghalásról a halottak jelet adnak. Amikor megzörrent a tányér, azután meghalt Rózsi néni. Még a padon is hallottuk a zörgést" (F470sqq.). A halottal szembeni viselkedésük ambivalenciáról tanúskodott.. Az, hogy a tükröt letakarták halál esetén, vagy ugyanekkor leállították a faliórát, azt bizonyította, hogy féltek a gonosz szellem jelentkezésétől (G303.6.1.14. mot.). Ekkor még külön tükörlekötő ruhát tartottak otthon, amivel a halottas házban befedték a tükröt.

8 Érdekelte őket a túlvilág. Emlegettek egy történetet egykori püspökök találkozásáról haláluk után. „Nem úgy van, ahogy te mondtad, de úgy sem, ahogy én mondtam" jelentette ki az egyik főpap a társának (E499. mot.). A hiedelemmondai elbeszélés feltehetően egy vallásos ponyvairat szájhagyományba való lecsapódása volt. A halottal ugyanakkor mindenképpen szerettek volna találkozni. Nem nyugodtak bele az elmúlás végérvényességébe. Éppen ezért fordultak a látóasszonyhoz, hogy kapcsolatot teremtsenek szeretett halottjukkal. A putnoki látóasszonyról számos történetet sikerült feljegyeznem Domaházán 1976 szeptemberében. Az egyik elbeszélésben a putnoki tudósasszony elmondta a szomorú anyának, hogy 14 éves lánya mindenbe belenyugodott, csak a ruháját bepiszkította. Egyik domaházi adatközlőm úgy nyilatkozott 1976 szeptemberében, hogy a putnoki látóasszony egyszer azt közölte egy rendőrrel: „Menjen haza, mert a gyermeke halva lesz." A rendőr sietve hazatért, és a gyermek már meghalt (Hl84. mot.: Recognition of miraculous sight of seer). Korábban a rendőr el akarta vinni a tudós aszszonyt. Mióta ez megtörtént, azóta nem bántották.

9 Más fantasztikus elbeszélésben arról szóltak Domaházán 1976 szeptemberében tett látogatásom idején, hogy egy halott fiú jelentkezett a látóasszonynál (Hl 84. mot.): „Eltűnt egy fiú. A tudós asszony meg azt mondta, hogy meglesz a fiú. Három hét múlva. A hulla ezután kétszer jelentkezett a tudós asszonynál. A füle és a haja nem volt meg".

1 Misa Mari hangonyi boszorkány és társai Maga a boszorkány személye volt a hiedelemmondák egy nagy csoportjának kristályosodási pontja. A boszorkány viselkedése elütött a többi emberétől. A hangonyi boszorkányhoz, Misa Marihoz számos csodás és félelmetes történetet kapcsoltak. Az egyik hiedelemmonda szerint „a Misa Mari mindig félt egyedül aludni. Fáni néni pedig mindig ott aludt nála. Amikor felébredt, a Misa Mari soha nem vót a szobába. Akkó vót boszorkányoskodni, amikó Fáni néni a szobába vót. Akkor hívődött el, hogy Misa Mari boszorkán. Fáni néni, az is vót a bíróságon tanúnak". Ugyanezt mesélték Elek Ember Ágostonnéról Domaházán, amit már korábban ismertettem. A boszorkányelbeszélések ciklusainak elemei sokban megegyeztek egymással, legfeljebb a személy különbözött egymástól. A boszorkány konkrét személye volt az aktualizáció pontja, az újjáalkotás ösztönzője és a fantasztikum látszólagos hitelesítője. Misa Mariról váltig állították, hogy boszorkány. Bizton hajtogatták róla, még macska képében megjelent: „Elég az hozzá, hogy Felvégi Gézáéknál vót egy ember az istállóban. Az azt mondta, hogy ott vót egy fekete macska. Ez a Cseh gyerek olyan huncut vót. Hát elkapta a macskát. - Tegyük a tőkére! Verjük szét a fejét, hogy megtudjuk, ki a boszorkán. 8 NL 5, 379sq. 9 Czövek Judit: Halottlátók a magyar néphagyományban. Debrecen, 1987. 92. 2. történet, 473. lábj. 10 Czövek i. m. 90., 464. lábj. (Hasonló történet). 1202