A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

FEJŐS Zoltán: A matyó hírnév az Újvilágban

főleg a Goodyear gumigyáraiban, illetve a barbertoni gyufagyárban kaptak munkát.

10 Akron és Mezőkövesd interkontinentális kapcsolatrendszere, így többek között a családokat, rokoni és baráti szálakat öszszekötő kivándorlási láncok kapcsolathálója a kultúra és értékrend áramlásának, változásának bonyolult mechanizmusait tette lehetővé. Az akroniak és a kövesdiek között a két világháború között sem szakadtak meg a kapcsolatok. A helyi hetilap, az Akroni Magyar Hírlap olykor foglalkozott Mezőkövesddel, így pl. 1936-ban közölte a tanár, Várallyay Gyula, a mezőkövesdi Gyöngyösbokréta csoport későbbi vezetőjének mezőkövesdi életképét, „matyó versét".

11 Az akroni helyszíni kutatás, az ottani magyarok sajtójának, apróbb kiadványainak átvizsgálása, a családi fényképek részletes feldolgozása a kövesdi kivándoroltak és a szülőföld közötti kapcsolatok alakulására vethetne fényt, s ezen belül bizonyára többet tudnánk meg a mezőkövesdi viselet és tárgykultúra idegen városi, ipari - környezetben való adaptálódásáról. A lényeg ugyanis épp ez: az amerikázás - elsősorban azok számára, akik végleg kint maradtak - gyökeres életformaváltást, társadalmi átrétegződést jelentett. Ennek kísérőjelensége a paraszti kultúra visszaszorulása, a látványos elemek tudatos megtagadása volt. Az amerikások épp azért vetkőztek ki viseletükből, mint amiért az itthon maradt, de a modernizáció sodrába időben valamivel később bekerült generációk elfordultak tőle. Egyértelmű, hogy az életforma cseréje, az új követelményekhez való igazodás mintái azonosak. A változás azonban nem (vagy legalábbis nem minden esetben) ment végbe egyik pillanatról a másikra. Az újhoz igazodás nem minden területen érvényesült maradéktalanul. A vallásos ünnepek, pl. a búcsúk, húsvéti és karácsonyi szokások Amerikában is megőriztek sok óhazái elemet. Az alkalmazkodásban sem követett mindenki azonos tempót, ezért az egyéni utak változatosságával kell számolnunk. Ezek az érvek és az említett szórványos adatok azt jelzik, hogy az életmód- és kultúraváltás általános tendenciája nem zárja ki, hogy a mezőkövesdiek népi kultúrája a kivándorlók körében egyes elemeiben, rekvizitumaiban átmenetileg tovább élt. Kiegészítette, időszakonként felerősítette ezt néhány további, külső kihívásként jelentkező folyamat, melyeket az alábbiakban lehet összegezni. Kereskedelmi árusítás, a matyó termékek mint divatcikkek az Egyesült Államokban A pozsonyi Izabella Háziipari Egylet és az Országos Magyar Háziipari Szövetség, ill. néhány nagyobb európai kereskedőház révén a magyarországi népi jellegű kézműipa1. kép. Argentínában az 1930-as évek elején készült falikép, Mezőkövesd, 1981. (Fejős Zoltán felvétele) 10 KáldorK. szerk., 1937. 115-122.; Hungarians in America, 1941. 110. 11 „Az én versem (matyó vers)." Akroni Magyar Hírlap, XXII. 1936. 35. sz. 1183