A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

NAGY Géza: Adatok Karcsa társadalmának megismeréséhez

Ángyom, sógorom megszólítás a rokonokat illeti, míg a néném, bátyám az ágazat­ba tartozókat. * * * A paraszti társadalomban a családon belül is kialakult egy rangsor, mely meghatá­rozta a családtagok helyét, szerepét, jogait, kötelességeit. Ezt mindenkinek tudomásul kellett venni. Később a hagyományos paraszti gazdálkodás átalakulásával, majd meg­szűnésével ez a rangsor eltűnt. A jogok és kötelességek aránya nemzedékenként válto­zott úgy, hogy egyeseknek csak kötelesség vagy nagy részben kötelesség, míg másoknak a jog jutott. Ez azután hozzájárult a családi kötelékek lazulásához is. A nagyüzemi gazdálkodás létrejötte, a termelőszövetkezetek megalakulása nagy­mértékben megváltoztatta nemcsak a falu arculatát, hanem hatással volt a családok éle­tére is. A hagyományos paraszti gazdálkodás idején a család minden tagja földműveléssel foglalkozott. A nagyüzemi gazdálkodás bevezetésével viszont a családok összetétele megváltozott. A termelőszövetkezet nem tudott mindenkinek munkát adni, így sokan - főleg férfiak - az iparban kerestek maguknak megélhetést. Ez azt jelentette, hogy a családfő ettől kezdve kiszakadt a családból, csak hetenként, kéthetenként talál­kozott családjával. A házimunka, a gyermeknevelés, a háztáji művelése mellett még a szövetkezetben is dolgoznia kellett az otthonmaradt feleségnek. A családokból a gyermekek is elkerültek. Amikor az általános iskolát befejezték, szakmunkásképző vagy középiskolába, majd onnan főiskolára, egyetemre kerültek, s az iskolák elvégzése után már nem mentek vissza családjukhoz, hanem végzettségüknek megfelelő munkát a városban kerestek. De ha visszakerültek is, lényegesen megválto­zott a család összetétele. A régi családban a legidősebbé a tekintély, tapasztalata neki volt a legnagyobb, s ennek jogán vezette a családi közösséget. Az iparosítás hatására vi­szont a család összetétele úgy alakult, hogy éppen a családfő rendelkezett a legkisebb iskolai végzettséggel. A családfő és felesége szakképzetlen, a fia szakmunkás, annak a felesége irodai dolgozó, esetleg diplomás. Mit eredményezett ez? Azt, hogy a régi érte­lemben vett családi közösség megszűnt. A családfő tekintélye odalett, s előbb-utóbb odáig fajult a dolog, hogy az idősebbek magukra maradtak. A fiatalok elköltöztek, s élik a maguk életét. Ez még szerencsésebb eset, mert így a családi kötelékek megmaradtak. Volt azonban olyan eset is, amikor a család felbomlott. A családfő távol dolgozott. Kezdetben még szorgalmasan járt haza, majd ezek a hazajárások ritkulni kezdtek. Ez rendszerint azt jelentette, hogy a családfő vagy a mun­kahelyén vagy ahhoz közelebb talált magának vigasztalót. De előfordulhatott, mint ahogy elő is fordult számtalan esetben ez az asszony részéről is. És ez szinte minden esetben a család széthullásához vezetett. 1170

Next

/
Thumbnails
Contents