A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

VIGA Gyula: A tradíció és a változás néhány jellemzője a Bodrogköz népi műveltségében (Karcsa és Pácin példája)

elemeket a mai közép- és fiatal generáció is ismeri, s számon tartja a két település népének különbözőségét. I. 6. ZSIDÓK, BOLTOK Pacin gazdasági helyzete, lassan polgárosodó népességének elvárásai nagyobb számban akkumulálták a századfordulótól a zsidó népességet, mint Karcsán, s ez a jobbára kereskedő - csoport vissza is hatott a falu gazdasági-műveltségi átalakulására. Pácinban nem csupán több zsidó család élt, de gazdagabbak is voltak a karcsaiaknál. Korcsmárosok, terménykereskedők, boltosok voltak, akik erőteljesen befolyásolták a belső fogyasztást. A boltosok pl. új ruházatot, gyári anyagokat terjesztettek el, amelyek gyorsan leváltották a régi paraszti viseletet, illetve annak anyagait. Voltak zsidók, akiknek cséplőgépük volt, s ők csépelték percentért a parasztok gabonáját. Voltak állatkereskedő kupecek, akik továbbvitték a parasztok által felnevelt jószágot. Nem csupán a település gazdaságába épültek be sajátos módon, de annak arculatát is befolyásolták. A falu közepén laktak, ott volt imaházuk, fürdőjük is. Zárt közösségük a köznapi élet és az ünnepek vonatkozásában nem tartott kapcsolatot a helybeli parasztokkal. Gazdasági szerepük viszont nem hagyható figyelmen kívül, ha a modernizáció, ezzel összefüggésben Pacin és Karcsa kondícióját vizsgáljuk. II. 1. NYELV A beszéd, a nyelvi kommunikáció különösen alkalmas a másság, az eltérő jegyek kifejezésére, illetve felismerésére. Az alábbiakban nem a két település népnyelvének eltérő vonásait kívánom bemutatni,

29 hanem elsősorban azokra a jellemzőkre és nyelvi elemekre utalok, amelyekkel megkülönböztetik egymástól önmagukat, saját nyelvüket a két falu mai lakói.

30 Mindkét település népe tudja és kifejezi, hogy a másik másképp beszél, ám ez a karcsaiaknál csupán más kifejezések említését jelenti: arra utalnak, hogy a páciniak másképp mondanak, neveznek tárgyakat, jelenségeket. A páciniak viszont azt mondják, hogy a karcsaiak beszéde maradibb gondolkodásuk, viselkedésmódjuk megnyilvánulása. „Mi nem is ahhoz a fajhoz tartozunk, amelyikhez Karcsa! Karcsának más a tájszólása, nekünk is más. Nekünk magyarosabb, ők á-val beszélnek... Ha azokkal beszél, mint velem, akkor megtudja, hogy á-val beszélnek és a kifejezés is masabb, mint a mienk. Mostmár megváltozott a két falu kapcsolata. Sokat fejlődtek a karcsaiak is. Aki onnan házasodik, itt van a szomszéd lánya is, az még karcsaiasan beszél. De van olyan, aki azért nem veszi át a karcsai stílust, hiába odakerül."

31 Hasonlóan vélekednek a fiatalabbak is: „Nem voltak kevésbé iskolázottak, mégis észre lehetett venni a beszédjükön is, hogy karcsaiak. Annyira nem adtak az anyanyelvre: lati, mondi, halli - így beszéltek... A megszólalás, a modor a mai fiataloknál is árulkodik a karcsaiságról. Társaságban, baráti körben is fel lehet ismerni a karcsait. Nem mindet, mert van, aki kilóg a sorból, 29 Lásd pl. Nagy Géza 1977.; Nagy Géza 1978.; Nagy Géza 1982. stb. 30 Számos ilyen elemet tartalmaz, de sajnálatos módon nélkülözi azok elterjedését és változatait Nagy Géza 1992-ben megjelent szótára. 31 P. M. szül. 1920. 1139