A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

SZABADFALVI József: Sétabotok Északkelet-Magyarországon

7. kép. Görbebot. Bátky Zs. 2. kép. Bothajlító. Bátky Zs. 1906 után 1906 után Madarassy László 1934-ben, Művészkedő magyar pásztorok című könyvében már több idevonatkozó adatot említ: a zalabesenyői Bereglovácz Kálmán munkáiról így ír: „Az egyik sétabot különösen szép, gondos munkálásával tünik fel. Fődísze egy szájában békát tartó, tekerődző kígyó. A kígyó teste között maradt mezőket gyíkok, szarvasok, nyulak, birkák, kosok és mezei virágok töltik ki. A bot kampóformára alakított fogóján virágok, egy kos és egy szájában levelet tartó postagalamb. A fogó legvégén pedig egy kosnak elstilizált feje. Az egy fából faragott súlyos bot sellakkal finoman bevonva..."

6 A zselici fafaragó, Kapolyi Antal „sétabotjain, dobozain a féldomború faragást választóvizes maratással szokta összekötni".

7 A baranyai Hoffer János gulyás faragó agancsfejü, kígyós sétabotot készített. A volt számadójuhász, a sümegi Lengyel József, ugyancsak faragott sétabotot.

9 Érdemes idézni a Máriabesnyőn pásztorkodó botfaragó tevékenységéről írottakat: „Nagy Pál Miklóst a mezőn találjuk meg. Éppen a tehenek között áll és lehajtott fejjel egy sétaboton babrál. A még nyers botot a baljában tartja, jobbjában pedig kicsi gyöngyház nyelű zsebkést szorongat. A kés hegye a bot szárán ideges gyorsasággal szántogat..." Bibliai és történelmi témájú botjait barkócafából (a berkenye népi neve) készítette. Az alapanyagot a búcsúról, a Mátrából hozták.

10 Említett könyvében Madarassy László a görbebotoknak olyan nagy jelentőséget nem tulajdonított, hogy képet is közöljön róla, csupán az úgynevezett „történeti bot" egy részének kiterített képét publikálta. Már elöljáróban megemlítem, hogy Nagy Pál Miklósnak egy szép botját Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban is őrzik. Erről hátrább majd még esik szó. Valószínűleg görbebotot közölt Tálasi István is, a bakonyi pásztorkodásról szóló könyvében a veszprémi múzeum gyűjteményéből.

11 Lükő Gábor 1942-ben megjelent - sok vitát kiváltó könyvében - egy somogyi és egy székelyföldi lófejjel díszített görbebot fejének rajzát közölte, a következő megjegyzéssel: „Lófejet csak ritkán faragtak botjukra a dunántúli pásztorok. Igen szép lófejet látunk egy újabb keletű székely bot nyelén."

12 Manga János 1954-ben közölt gazdagon faragott „juhászos innepi görbebotot", 6 Madarassy L., 1934. 142. 7 Madarassy L„ 1934.78. 8 Madarassy L., 1934. 52. 9 Madarassy L., 1934. 32., 52., 78. 10 Madarassy L., 1934. 16-17. 11 Tálasi I., 1939. 8. kép 12 Lükő G., 1942. 101-103. 1102