A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

BENCSIK János–HAJDÚ RÁFIS János: A lovas kocsi a mezőkövesdi parasztgazdák kezén

7. kép. Hajdú Ráfis Gáspár és neje, 8. kép. Hajdú Ráfis János (1902-1944) és Márton Barczi Kiss Mária Borbála (1908-1936) esküvői képe, 1924. Más mezővárosokkal (tokaj-hegyaljai, kereskedőcentrumok, pl. Miskolc, Eger) ellentétben Kövesd népe szántóvető-állattartó voltában volt mezővárosi. Paraszt-polgári mentalitását, világszemléletét megalapozó, kiváló állattartást és szántóföldi gazdálkodást folytató, legszélesebb értelemben vett eredményes paraszti munka adta meg. Ez a jelleg a későbbiekben is kitapintható. Mások is, máskor is tettek kísérletet arra, hogy rekonstruálják családjuk leszármazási tábláját, illetve az egyes hadak nyomába szegődjenek. Úgy ítélhetjük meg, hogy hadak az apajogú társadalomban jöttek létre, erre utal a vezetéknevekből eredeztethető hadas elnevezés, illetve ezzel összefüggésben a településrészek. E hagyományos okfejtésnek ellentmondani látszik, bár ismert a Hajdú Ráfis család: ez a had szerte lakott Kövesden. Korántsem így az oldalági rokonság, a Gáspár had. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy csak a teljes szerkezetében alakult családok és örököseik, leszármazottaik a hadak letéteményesei. Hajdú Ráfis János nagyapja által kényszerűségből irányított három nemzedékes családban nőtt fel. Családja belső életét közvetlenül megtapasztalhatta, emlékeit ebből a tapasztalati anyagból meríti. „Családom kezdetben két féltelken gazdálkodott. Úgy beszélték előttem, hogy nagyapám családalapítása e század fordulón zajlott. Ekkor még gyakorlat volt a katonabeszállásolás. Kövesden,

32 illetve ekkor zajlott az ólaskertekbe település vége. Nagyapámnak hat gyermeke volt. Ilyen esetekben eredményesen 32 Uo. 117. A Kövesden kvártélyozott katonaságból elhunytak bekerültek a r. k. egyház anyakönyveibe. Pl. Muk József miles natione 35 éves, 1765. Waldman Fülöp görög katona cataparactor serbellonia 24 éves, 1766. 974