A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

BENCSIK János–HAJDÚ RÁFIS János: A lovas kocsi a mezőkövesdi parasztgazdák kezén

valóság, a matyó népművészet. Miskolc, 1997.).

3 Már a mű címe is ezt a szemléletét sugallja. Összegezi a szakirodalom fejlődését, a feltáró munka történetiségét, értékét, a matyókutatás történetét. Eközben mellőzve a felsorolást, azt kell hangsúlyoznunk, hogy a fentebb említett témakörön kívül viszonylag csekély az olyan néprajzi leírás, mely a matyóság termelő tevékenységével, a szerszámkészlettel, azok használatával stb. foglalkozik. A Györffy István kezdte sort csupán néhányan folytatták.

4 Erről könnyen meggyőződhetünk, ha felütjük, s lapozgatjuk „Mezőkövesd" város monográfiáját (é. n. 1975) a megfelelő néprajzi résznél (485-787. oldal).

5 Választott témánk: lovas kocsi a kövesdi parasztgazdák kezén, eleddig nem kapott kellő figyelmet. Pedig a matyó közösség gerincét az állattartó és földdel rendelkező módos parasztok alkották. Ezek számára pedig a szekér, vagy amiként ők szóhasználatukban említik, a kocsi nélkülözhetetlen volt. Amint mondják, a szekér az ökrök vontatta, nehéz jármű. Mezőkövesden emberemlékezet óta nem alkalmaztak ökrös szekeret a teherhordás során. Legfeljebb a második világháború után, szükségből fogtak 1-2 tehenet a kocsiba. A lóvontatású jármű, a könnyű kocsi hozzátartozott a parasztcsaládok mindennapos tevékenységéhez. A legkülönfélébb célra alkalmas volt a lovas kocsi. Az ökrök és a lovak szerepét a teherhordásban már a múlt század végén (1895) az alább közöltekjellemezték. Igás fogatok Mezőkövesden 1895-ben Lófogatok Ökörfogatok l-es 2-es 3-as 4-es összes ló 2-es 4-es 6-os 112 383 136 26 843 kanca 5 396 herélt Folytassuk gondolatainkat Mezőkövesd gazdaság- és társadalomtörténetének vázlatos bemutatásával. Erre a célra véleményünk szerint igen alkalmas Fényes Elek leírása.

6 „...szabadalmas mezőváros. Egész határ kiterjedése 14 990 hold. Ebből 890 hold belsőtelek és kert 7969 hold szántóföld, 1956 hold kaszáló, 385 hold szőlő, 3482 hold legelő és 308 hold kenderföld. 1784-ben a fels. kincstárral kötött örökös szerződés szerint maga a közösség bírja. Van pedig 209 egész telek, melyből dominicalis föld nevezet alatt 19 egész telket a nemesek, a többi 190 egész telket az adózók használnak... A határ felsőbb részén néhol dombos emelkedettebb, közben völgyes, nyirkos földű térség; a közép és alsó részen róna, itt-ott szikes másutt vizenyős, leginkább agyagos föld. A trágyázást általában megkívánja...". A társadalmi folyamatot jellemezve, le kell szögeznünk, hogy az ismertetett gazdasági állapot ugyan az 1848-as törvényeket követő, de az úrbérrendezést közvetlenül megelőző évekről nyújt átfogó képet. Említi Fényes Elek adatszolgáltatója, hogy a város 3 Fügedi Márta: 1997. L. az általa szerepeltetett bibliográfiát. A közölt fényképek eredetije a Mezőgazdasági Gépmúzeum tulajdonában vannak, reprodukciójukat Fügedi Márta könyve előkészítése során csináltatta. 4 Györffy István: Magyar föld-magyar nép. é. n. kötetben „A matyók" című fejezet 243-264. 5 Sárközi Zoltán-Sándor István (szerk.): Mezőkövesd város monográfiája, 1976. Sokat hivatkozott munka, melyben külön rész foglalkozik a néprajzzal a 485-792. oldalakon. Ezek a fejezetek is bizonyítják, hogy közfelfogásban, de itt is hangoztatott szemléletmód létező, nevezetesen a közölt tanulmányok többsége a matyó népművészettel, díszítőművészettel vagy azzal kapcsolatba hozható részterületekkel foglalkozik egész Kis Jankó Bori néni bemutatásáig. Magam azon a kiránduláson ismerkedtem meg a híres hímzőasszonnyal, melyet 1952-ben dr. Janó Ákos, a Hajdúsági Múzeum igazgatója vezetett. 6 Fényes Elek: 1851. Pest, 271. Miként ismert, Fényes Elek adatszállítói a helybeli nótáriusok (stb.) voltak. Egyfelől a legteljesebb anyagot bocsátották a szerző-szerkesztő rendelkezésére, így Mezőkövesd a kor felfogása szerint összeírt képe áll előttünk, másfelől a jobbágyfelszabadítás után 3 évvel megjelent munka még a feudális társadalom utolsó éveinek állapotát konzerválja. 962