A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

NOVÁK László: Gömör megye településnéprajzi viszonyai

Jóllehet, már korán megkezdődött a határ rendezése, a tagosítás és szabályozás az 1853. évi úrbéri pátens után, a hatvanas években fejeződött be. A „Barátságos Egyesség" megkötésére 1863. július 23-án került sor. Az 1773. évi állapothoz képest annyiban változott a helyzet, hogy a jobbágytelkek száma 8 1/4-ről 14 6/8-ra emelkedett, s az úrbéri viszonyok rendezése ennek alapján történt meg: „E helységben lévő 14 6/8 az az Tizen négy hat nyólczad úrbéri Teleknek törvény szerinti illetősége, ház helyenként 1 hold Belsőséggel 28 hóid szántó földel 8 kaszás réttel, öszvesen 14 6/8 Belsőséggel 413 hóid szántó földdel, 117 kaszás réttel, valamint a község birtokában lévő 9 88/100 hóid szántó föld és 8 83/100 kaszás rét illetősége mindenek előtt ki fog adattatni." - szól az egyezség. A szántófölddel és réttel kapcsolatban kitértek a feleslegföldekre, amelyeket - az úrbéri törvény szerint - a volt jobbágyok megválthattak (a 200 05/100 hold szántó és 45 16/100 kaszás rét, összesen 275 hold váltsága 3121 ft 62 xr), amelyhez 1848. május 1jétől számított 5%-os késedelmi kamatot, 2345 ft 70. xr-t is hozzá számítottak. A tagosítás során a legelő felosztására is sor került: „Legelőül azon oknál fogva mert e határban állig van olly tér, mely az erdőtől legelőnek el szakasztható lenne, az uradalomhoz helyenként 8 hóidat így az Egyházi személyek illetőségét 1 Vi ház helyben véve föl 16 2/8 ház hely után 130 hóidat kötelez volt úrbéreseknek ki adni olly módon: hogy e mennyiségben a szántó földek közt eső cseplések, borókások 's más térek be számíttatván, az ezekhez meg kívántató mennyiség az erdő alatt el nyúló borókásokból, vagy ha azokból ki nem telne magából az erdőből fog a benne találtató fával ki pótoltatni." A tagosítás alkalmával a volt úrbéresek - faizási joguk alapján - erdőrészt is kaptak: „Erdő illetőségül az uradalom minden egy ház hely után 6 hóidat, így 14 6/8 úrbéri ház hely után az Egyházi személyek a fajzás jótéteményben az uradalmi erdőben nem részesülvén - 88 Vi hóidat, ezen felül a helybeli Ev. Egyháznak különös kegyességből 9 hóidat kötelez volt úrbéreseknek kiadni." Az egyezség kitért az elkülönítésre is: „Az elkülönítendő birtok helyiségére abban álapodtak meg felek, hogy a helység az uradalom épületei mellett fenn áló, tűz veszélyes, külömben is el avult házát más helyre át tevén, az uradalomnak eddigi szántó föld s rét birtoka mindenek előtt a malomra vezető víz árok mentében szakasztassék külön, és a fel maradt birtok úgy osztassék ki volt úrbéres lakosok között, annyi nyomás és dűlőkben, mennyit ők éretebb meg fontolás után magok fognak meg határozni; a legelő és erdei terület pedig el járó mérnök úr által... az úgy nevezett Tepliczi és Hangyás allya erdő részben méretessék ki, világosan meg jegyeztettvén, hogy a szükséges közlekedési, hornyóskodási utak és legelő vagy erdőhöz juthatás tekintetéből nélkülözhetetlen csapások a kellő szélességben mindenek előtt lesznek ki jelelendők hogy az úrbéri birtok ki osztásának költségeit a tőrvény értelmében tovább is az uradalom viselendi, 's volt úrbéreseket a gyalog és szekeres munka ki szolgáltatásán kívül semmi sem terhelendi." A tagosítás alkalmával az uradalom jóvoltából a temető helyét fél holddal kiegészítették, azzal a szándékkal is, „hogy e tér egyszersmind szorgalmi kertül is szolgáljon."

14 Az úrbéri tagosítás és szabályozás után a volt jobbágyság tulajdonként birtokolhatta azt a földterületet, amely az úrbéri viszonyoknak megfelelően a földesurat illette meg. A jobbágytelki járandóságot kiosztották a volt jobbágyoknak, s lehetővé tették számukra a feleslegföldek a szorgalmiföldek (irtás, szőlő) megváltását is. A szabályozással egyidejűleg nem szűnt meg a kötött, nyomásos földművelési rendszer. A gazdák földjeiket rendszerint három vetőben, s több dűlőben lévő több parcellában művelték. A nyomásos határhasználat például Trizsen megszűnt 1926-ban, azonban az általában az 14 SABB Derencsény úrb. ir. Barátságos Egyesség - Prjatelská Nápravka. 1863. júl. 23. 911