A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

NOVÁK László: Gömör megye településnéprajzi viszonyai

1950-es tagosítás, szövetkezetesítés során szűnt meg. Darnyán is a „hármas határ" volt érvényben az említett időpontig. A gazdák az alsóvetőben (Posztólápa, Szőcs völgyi, Köleses völgy, Szellő, Mikolcsányi, Vidámé, Hármas völgy, Lázár út, Másodvölgy, Harmadvölgy, Tököskert stb.) „középső vetésforgóban" (Feljáró, Kenderföld, Nagyrét szög, Kis-Följáró, Tórajáró, Póka, Tamásharaszt, Meggyes, Vörsdobor, Kétágú, Padlápa), s a „felsővetőben" (Ortvány, Ereszvény, Görbe, Gólyafar, Meredekalja, Ökrösrét, Hosszú, Dobos, Szimegyi kapu, Nagykoma, Kerekbükk, Nyirjes stb.) lévő földjeiket használták.

15 Jánosiban a nyomásos határhasználat 1952-ig volt érvényben. Az első nyomásba tartozott a Mocsmálláb, Tuba-hegy, Oldalút felett, Dazsó, Hosszúpallag, Gurgyi, Kenderföld, a másodikba a Reverencia, Temető mellett és felett, Mezőlapos, Hársas a bellényi oldalban, Korlát, a harmadik nyomásba pedig a Rimapálfala oldal, Demevölgy, Bagolydűlő, Képoldal (Bellény felé eső rész), Kisaranyos stb.

1 A három nyomás mellett két nyomásban is műveltek szántóföldeket, mint például a kisnemesek által lakott, s viszonylag kis határral rendelkező Hét esetében. Az 1853. évi határrendezés során 76 házhely alkotta a belsőséget, összesen 27 968/1000 hold térséget. A rétek területe (Földek-lábja, Hosszak, Szilas-rét, Kukoricások földlábja, Közös-Ortás és Sajó-part, Kerek-rét, Kenderföldek közi, Pocsogó, Nagy-rét, Kis Kerek-rét, Tópartmegi) 228 609/1000 hold nagyságú volt. Minden évben használhattak a héti gazdák kukoricaföldet (11 993/1000 hold), kenderföldet (2 925/1000 hold) és „szállás kenderföldet" (3 187/1000 hold). A szántóföldeket két nyomásban művelték. A „Felső Vető" (Átaljárók, Kertallya, Tópart-megi, Temetősor, Hosszak, Szög, Pogonyihíd) területe 140 038/1000, az „Alsó Vető" (Földeklábja és Szög, Utalja, Kavacsos, Düllő-földek, Irmány) területe pedig 215 525/1000 hold volt. A haszonvehetetlen térség 41 288/1000 hold. A legelő (Berek legelő) terület 104 658/1000 hold. Hét falu belsősége és határa, összesen 775 576/1000 szabályozott holdat tett ki.

17 A településrendszert meghatározó birtoksrtuktúrát id. Ujváry Ferenc példáján mutatjuk be. A belső telek (házas porta) 1537 négyszögöl területű volt. A telekrendszerhez tartozó rét (Patakosok, Kukoricások föld, Kukoricások láb ja, Szilas, Sajó-part, Kerekrét, Kenderföldek közi, Szárazrét, Kis-Kerekrét, Földlábja) 28 parcellából tevődött össze, s területe 14 285/1000 hold. A Kukoricás 99, a Szállás Kenderföld 98 négyszögöl, összesen 1 275/1000 hold. A szántóföldek közül a Felső-vetőben (Hosszúföld, Tópartmegi, Tópartmegi földlábja, Hosszak, Pogony híd, Temetősor) 8 35/1000, az „Alsó-Vetőben" (Földlábja, Szög, Atalja, Kavacsos, Düllő, Irmány) 12 209/1000 hold esett. Az egész „külsőleg" területe 21 519/100 hold volt.

18 Település - belsőség - porta A település központját, a belsőséget a telkek, porták együttese alkotja. A porták a gazda és családjának lakóhelye, s egyben az egész paraszti gazdaság központja is, mivel a kis területű határon nem alakulhattak ki üzemközpontok, annak funkcióját a porta töltötte be. A lakóházon kívül fontos épületek (kamra, istálló, ólak, szín, méhes) helyezkedtek el rajta. Az udvart rendszerint a keresztben épített csűr zárta le. A tágas belső telek csűr mögötti, hátsó része alkotta a gyümölcsöst és a kertet. Gömör jellegzetes csűrös (szlov. stodola) településű terület.

19 15 Saját gyűjtés (1995) 16 Saját gyűjtés (1995) 17 BAZML Hét úrb. ir. Az egész határ dűllőnkénti öszves előadása (1853) 18 BAZML Hét úrb. ir. A Héthi határ birtok szerénti Kimutatása (1853) 19 Lásd Selmeczi Kovács Attila: Csűrös építkezés és gazdálkodás Észak-Magyarországon. Műveltség és Hagyomány XVIII. Debrecen, 1976. 912