A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

TARCAI Béla: A miskolci Kir. Kat. Fráter György Gimnázium fénykora (Tiszteletadás Vucskits Jenő szellemének és emlékének)

adódtak, mert mire a változás kedvező hatásai beérhettek volna, kitört a világháború, majd következett Trianon, s ezek hatásai hosszú ideig terhelték a pedagógiát. A Klebelsberg Kunó

9 által irányított kultúrpolitika a határközeli szellemi központok feladatává tette az elcsatolt területek hagyományainak továbbvitelét. így kellett Miskolcnak a jóval jelentősebb centrum, Kassa szerepét átvállalnia, abban a tudatban, hogy Miskolc ezzel a várossal a múlt század utolsó harmada óta erősen rivalizált, és inkább a távolabbi Eperjessel kereste a gazdasági és kulturális kapcsolatokat. Miskolcra Trianon után tömegesen érkeztek menekültek és kiutasítottak. Ezek a családok hosszú ideig laktak a Gömöri pályaudvaron álló vagonokban és egyéb szükséglakásokban, növelve a város szociális terheit. Ennek a helyzetnek egyetlen előnye az volt, hogy a menekültek között voltak kiváló padagógusok is, mint pl. Kletz Gábor, Láng Ede, Füster Jenő, akik a Fráterben folytathatták munkájukat. Gondot okozott viszont, hogy a Felvidékről érkezett családok gyermekei a gimnáziumok felé orientálódtak, s növelték a túlnépesedés terheit. Nem zajlottak le torzító hatások nélkül a két háború közötti időszak utolsó évei sem. 1937-ben már előrevetődött az újabb háború árnyéka, és ettől kezdve más természetű gondok nehezítették a pedagógiában elért eredmények továbbfejlesztését. Mindezek alapján úgy vélem, hogy a két világháború közötti időszak egy szűkebb szakasza tekinthető olyannak, mint amelyben külső zavaró hatások kevéssé érvényesültek, s ez egybeesik Vucskits Jenő miskolci működésének idejével. Az időszak kényszerű lehatárolása nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül akarnám hagyni a kétségtelenül megvolt és nem értéktelen pedagógiai előzményeket és eredményeket, amelyekre Vucskits Jenő építhetett. Itt meg kell említenem a régi iskola kiváló tanárát Bajay Amandot, aki akkor, amikor 35 év volt a pedagógusok kötelező szolgálati ideje, 50 éves aktív működés után 1916-ban ment nyugdíjba. 48 évet töltött Miskolcon. Róla a kortársak úgy emlékeznek meg, mint mindenhez értő és mindent szívesen tanító oktatóról. 1871-ben ő szerzett elsőként Magyarországon tornatanári képesítést, és ezt 30 évig hasznosította. Jeles egyéniség volt a költői lelkületű, az önfeláldozásig hivatásszerető Hábor Gyula magyar-latin szakos tanár, akiért diákjai rajongtak, s aki napi munkája mellett fontos közéleti feladatokat is vállalt. 1926-ben, 38 évesen halt meg, a háborúban szerzett betegsége következtében. Vucskits Jenő 1925-ben itt találta Komán Andort, Harsányi Sándort, Folkmann Ervint, Országh Józsefet, Kronberger Bélát - hogy csak néhányat említsek a sok kiváló tanár közül, akik képességeiket igazán csak az ő irányítása alatt tudták kibontakoztatni. De szólnom kell a fiatalabb és későbbi tanárgenerációk kiemelkedő képviselőiről is. Elsősorban Venkovits Mihályról, Vucskits Jenő neveltjéről, akit korai halála akadályozott meg abban, hogy nagyot alkosson, vagy dr. Papp Zoltánról, aki a nyelvtanulás beszélgető módszerét hozta magával a bécsi és a berlini Collegium Hungaricumból, s akinél valóban megtanulhattunk németül. Pödör László tanárunk és barátunk volt egyszerre, a szó jó értelmében. O frissítette fel új szellemmel az önképzőkört, a nyelvi stúdiumok mellett mindig el tudott bennünket igazítani a mindennapi élet dolgaiban is. Csak utóbb tudtuk meg róla, hogy aktív szerepet vitt az ellenállási mozgalomban. A kor képének felrajzolásánál érintenünk kell az úgynevezett „középosztály" létét és természetét, annál is inkább, mert annak idején a gimnáziumok voltak feltöltődésének forrásai. Az Evkönyvekben közzétett statisztikák azt mutatják, hogy a Fráter első9 Gr. Klebelsberg Kunó (1875-1932) 1914-től a VKM államtitkára, 1922-től 31-ig miniszter, a háború utáni kultúrpolitika középpontjába helyezett kultúrfölény, mint a megcsonkított ország boldogulásának legfőbb útja, igényének propagátora. 826