A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

TARCAI Béla: A miskolci Kir. Kat. Fráter György Gimnázium fénykora (Tiszteletadás Vucskits Jenő szellemének és emlékének)

sorban a kisemberek és a nyugdíjjogosultsággal járó hivatalnoki státusz bűvöletében élő családok gyermekeit fogadta be. Alig egy-két tucatra tehető a nagypolgári származású tanulók száma, arisztokrata szülők pedig csak elvétve, és akkor is magántanulóként adták gyermekeiket ebbe az iskolába. A középosztály a Trianon utáni Magyarországon sokféle és szélsőségesen ellentétes hatásoknak volt kitéve. A politikai vezetésben nagy szerepet kapott dzsentri-katonatiszti körök és a gombamódra szaporodó társadalmi, bajtársi egyesületek élesztették a nacionalizmust, hangulatot keltettek a szomszéd népek ellen. Felbukkantak a „legitimista",

10 a királyságot de facto is visszaállítani akaró, restaurációs és ún. „szabad királyválasztó"

11 törekvések. Erősödött a pápai enciklikákra

12 épülő keresztényszocializmus, de a középosztály felé kacsingatott a szociáldemokrácia is. A külpolitikában az olasz orientációtól remélték a vezető körök a trianoni szerződés revízióját. Ez az alapállás időlegesen kiváltotta a német nemzeti szocializmussal szembeni tartózkodást, főként Hitler egyházellenes megnyilvánulásai miatt. Nem lehet csodálni, hogy ebben a sokféleségben a középosztály nehezen tudott eligazodni, és olykor még a nagy műveltségű és széles látókörű emberek is elbizonytalanodtak. Egyetlen biztos fogódzónak tűnt a vallásosság. Sokan ebben keresték és találták meg lelkük nyugalmát - miként ezt Vucskits Jenő példája is mutatja. Vucskits Jenő életútja Az életút felvázolásához a legnagyobb segítséget a hozzá hasonló formátumú kollega, Harsányi Sándor búcsúzó tanulmánya nyújtja az iskola 1935/36-os Értesítőjében. 1879-ben született, a ma Ausztriához tartozó Boldogasszony (Fraunkirchen) községben. Édesapja az Eszterházy hercegek bizalmi embere az uradalmi hierarchia fontos pontján. Ez a pozíció lehetővé tette, hogy 9 gyermeke részére a kor igényeinek megfelelő nevelést és taníttatást nyújtson. A fiú gondolkodásmódjára nagy hatást gyakorolt az a tény, hogy Magyaróváron a piaristáknál, Nagyváradon a premontreieknél, Sopronban és Győrött a bencéseknél tanult. Ennek is tulajdonítható, hogy mindvégig papi pályára készült. Ezért is kezdte főiskolai tanulmányait Pannonhalmán, de két év múlva Budapestre ment és itt szerzett magyar-latin szakon tanári diplomát 1901-ben. Tanárai közül Gyulay Pált, Beöthy Zsoltot és Ponori Thewrewk Emilt említi, mint olyanokat, akik emberi és tanári fejlődésére nagy hatással voltak. Érdeklődése messze túlterjedt a szorosan vett szakok határain. Német nyelvtudását otthonról hozta, később megtanult olaszul és franciául, eredetiben olvasta a latin és görög klasszikusokat, ismerte a filozófiai, pszichológiai, pedagógiai szakirodalmat, járatos volt a matematikában. Ismereteit állandó olvasással bővítette. Miskolci évei alatt a Ferenczi könyvkereskedés folyamatosan megküldte neki bemutatásra a Magyarországon megjelent könyveket és az idegennyelvűek prospektusait, s ő ezekből válogatott, részben a saját, részben a tanári könyvtár részére. Tanári működését Keszthelyen kezdte. Tanított Nagyváradon, Marosvásárhelyen, majd Trianon után Szegedre, innen Egerbe került az Állami Reáliskolához. Innen he10 A legitimisták a pragmatica sanctio elvéhez való visszatérést, a Habsburg-ház trónigényének elfogadását tűzték ki célul. 11 A szabad királyválasztás hívei nemzeti királyt, tehát az állampolgárok közül választott uralkodót akartak trónra ültetni. 12 XIII. Leó pápa 1891-ben kiadott „Rerum novarum" és ennek 40. évfordulóján XI. Pius által „Quadragesimo anno" címmel közzétett enciklikák foglalták össze az egyház álláspontját a szociális kérdések megoldásában. 827