A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)
KALICZ Nándor: A késő rézkori Báden kultúra temetője Mezőcsát-Hörcsögösön és Tiszavasvári-Gyepároson
helyét, mint szakrális körzetet és azért emelték felettük több esetben is temetkezési halmaikat. 21 A mezőcsáti és tiszavasvári késő rézkori temető nem csak a temetkezések jellege és a kurgánnal való összefüggése miatt hasonló egymáshoz, hanem a leletek fontos típusátjelentő kis talpas kelyhek mindkét helyen való előfordulása miatt is (11. kép, 1-2, 17. kép 1-3). Meg lehet állapítani, hogy a két temető minden szempontból a Báden kultúra azonos időszakát képviseli. Leginkább hasonló edénytípusok, melyek hasonló funkcióval bírtak (talpas kelyhek, merítőkanalak, halbárka alakú edények) a budakalászi és alsónémedi temetőben fordulnak elő. 22 Közös típusok még a rézlemezből készített csövecskék (14. kép 1), amelyek nyaklánc részei voltak, de hasonló funkciója lehetett a csigákból, állatfogakból készített gyöngysornak (13. kép 5), miként Budakalászon és Alsónémediben a hengeres dentálium és mészkőgyöngyöknek. 23 A hasonló leletek alapján ítélve ugyanilyen korú lehetett a szentesi temető is, 24 sőt a távoli Dunántúlon talált köveskáli sír is. 25 A talpas kis kehely, jellegzetes formájával (gömbsüveg vagy fordított csonka gúla alakú felső résszel, hengeres vagy szögletes áttört talppal, vagy széles agyagszalagból hajlított talapzattal), és oxidációs égetési technikájával, továbbá gyakran pasztózus vörös festéssel, a Báden kultúra elterjedési területének jelentős részén, főleg a központi vidékeken található meg. Feltűnő, hogy csaknem kizárólag temetőkből, sírokból származnak az ilyen különleges kis edények, amit már Banner János is hangsúlyozott. 26 Még a szórványos leleteknél is nagy bizonyossággal állítható, hogy sírmellékletek voltak, amint ez a köveskáli leletnél is feltételezhető. 27 Ezekhez jönnek most a mezőcsáti és tiszavasvári sírokból származó példányok. A talpas kelyhek a budakalászi temetőben fordultak elő legnagyobb számban, máshonnan csak l-l példányt ismerünk. A Dunától nyugatra Vörs, Köveskál, Tihany," Budapest-Békásmegyer, Budapest-Andor utca, Budakalász 33 és Pélmonostor/Beli Monastir Dél-Baranyában. 34 A Dunától keletre Szikra, 35 Üllő, 36 Szentes, 37 Pi§kolt 38 továbbá Ózd, 39 Ózd-Center, 40 Mezőcsát és Tiszavasvári a talpas kelyhek és tálkák lelőhelye. A pi§kolti talpas kehely felső részének formája ugyan kissé eltér az általánostól, de ugyanolyan, mint a Mezőcsáton a töltelékföldben talált négylábú kis edényé (15. kép 7), és teljes egészében vagyis a tál- és talprész megegyezik 21 Kalicz 1989. 22 Banner 1956, 44. t. 6, 45. t. 5,7, 46. t. 5, továbbá a Soproni által ugyanott a 88-105. táblákon ábrázolt leletek között nagyszámú a párhuzam. 23 Ugyanott. 24 Ugyanő, 1956,89-90. 25 Banner, 1956, 26, és 7. t. 3-5; Bondár 1987, 10-11. kép. 26 Banner \956, 147-152. 27 Bondár \9%1, 48-49, 50. 28 Banner 1956, 7. kép 1-2 29 Ugyanott, 7. t. 3 30 Ugyanott, 2. kép 1 31 Ugyanott, 38. t. 23. 32 Ugyanott, 34. t.38; Endrődi 1997, 6. kép 1, 19. kép 4, 28. kép 1, 43. kép 5. 33 Soproni 1956 34 Vinski-Gasparini 1956, 90. kép. 35 Banner 1956, 29. t. 7 36 Ugyanott 33. t. 7. 37 Uott. 59. t. 10. 38 Roman-Németi 1978, 39. kép 4a-b. E 39 Banner 1956,77. t. 11,15 40 Kemenczei 1964, 2. kép. 86
