A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KALICZ Nándor: A késő rézkori Báden kultúra temetője Mezőcsát-Hörcsögösön és Tiszavasvári-Gyepároson

függésekre. Mokrinnál a kis kurgán alatt a Báden kultúra hamvasztásos sírját találták meg.

68 Figyelemre méltó azonban, hogy Jabuka mellett a Báden komplexum végére keltezhető Kosztolác kultúra települési rétegébe ásták be a gödörsírt és emelték fölé a kurgánt.

69 Minden eddigi - igaz, hogy nem nagyszámú - stratigráfiai adat közül ez volt eddig a legfiatalabb. Jól ismert a gazdag romániai és bulgáriai adatok alapján, hogy a sztyeppéi emberek tömeges megjelenése túlnyomó részben a Cotofeni-Magura-Ezero kultúra idejére, vagyis közvetett módon a Báden kultúra klasszikus és fiatalabb fázisára keltezhető.

70 Továbbra is megoldatlan kérdés még a Báden kultúra és a kurgánok népességének a viszonya az Alföldnek ugyanazon a területén, ahol mindkét kultúra emlékei megtalálhatók. Ecsedy I. véleménye szerint a Báden kultúra lelőhelyeinek viszonylag gyér száma az Alföldön a sztyeppéi népcsoportjelenlétével is magyarázható, vagyis hogy a kurgánok szigetszerű elhelyezkedése és a Báden kultúra települési területe egymást többször is megfigyelhetően kikerüli.

71 Ez a feltevés, mely a békés együttélés modelljét vázolja fel, elfogadható, de kifogások is merülhetnek fel. A kurgánok ugyanis kizárólag KeletMagyarország és a Bánat alföldi tájain találhatók. A Báden kultúra ezzel szemben lényegében azonos vagy nagyon hasonló leletanyaggal terjedt el a kurgánoktól függetlenül Nyugat-Magyarországon is.

72 A kurgán-temetkezések mellett léteztek a Báden kultúra szokásos, lapos sírós temetői is az Alföldnek ugyanazon a területén, anélkül, hogy a két kultúra leletei keveredtek volna. Ez az erőteljes kettősség utalna a kétféle népesség önállóságára ugyanabban az időben, s ez a párhuzamosság a kultúra különbözőségéből és az eltérő életmódból fakadna. Valamiféle kölcsönös függőség és önállóság nyilvánul meg azonban, amikor a kurgánsírok és a Báden kultúra temetői saját jellegzetességüket megőrizve, ugyanazon a helyen találhatók (Mezőcsát, Tiszavasvári, Mokrin). Fentebb látható volt, hogy már több adat is rendelkezésünkre áll az Alföldön a gödörsíros kurgánok relatív időrendjével kapcsolatban, de ezek a források még mindig nem kielégítőek minden tekintetben. Amint ezt a magyar régészet Ecsedy I. kutatásai óta elfogadja, a jamnaja kultúra, vagyis a gödörsíros kurgánok népe nem egyetlen hullámban jutott az Alföldre, hanem hosszabb időn át tartó beáramlás vagy beszivárgás tételezhető fel, amelynek jellege és pontos időtartama még nem állapítható meg. Ecsedy I. feltételezi, hogy a sztyeppéi beszivárgás első hulláma még a Boleráz-Cernavoda Ili-kultúra kezdetére keltezhető, és hogy a gödörsíros kurgánok vagyis a jamnaja kultúra vége az Alföldön még megérte a késő Báden-Makó-Somogyvár-Vinkovci-Nyírség-SchneckenbergGlina III időszak kezdetét.

73 A legújabb magyarországi ásatások a korábbi feltevéseknél biztosabb támpontot nyújtanak a sztyeppeiek hosszabb, a magyar terminológia szerint egészen a korai bronzkorig tartó beáramlására. Ezek alapján világos lett, hogy a stratigráfiát szolgáltató kurgánok minden esetben fiatalabbak voltak mint a Bodrogkeresztúr kultúra, fiatalabbak a Boleráz-Cernavoda Ili-kultúránál, sőt még az egyidősnek feltételezett klasszikus Báden kultúránál is.

7 A stratigráfiai egymásutániság csak az adott kurgánok helyén érvényes, az 68 Giric 1974, 21, 55, Kat. Nr. 65 ; ugyanő 1982, 101; ugyanő 1987, 73; Dimitrijevic 1979, 22. t. 11. 69 Bukvic 1978, 73; ugyanő 1987, 37-44. 70 Lásd az 59. jegyzetet. Különösen fontosak azok a leletek, amelyeket először B. Nikolov közölt: 1976,38-51. 71 Ecsedy 1973, 19,39-40; ugyanő 1979, 51-52; ugyanő 1981, 82, 86, 92-93, 95; ugyanő 1983, 151, 158. ugyanő 72 Banner 1956. 73 Ecsedy 1979, 50-52; ugyanő 1981, 82-84, 93-94; ugyanő 1983, 153-155. 74 Kalicz 1989. 129. 93