A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KALICZ Nándor: A késő rézkori Báden kultúra temetője Mezőcsát-Hörcsögösön és Tiszavasvári-Gyepároson

egyidejűségre a mokrini stratigráfia szolgáltatott megbízható adatot.

75 Igen valószínű, hogy a kurgánok az Alföldön a Boleráz-Cernavoda Ili-kultúra után jelentek meg, végigélték a Báden kultúra életét, miként hasonló időrendi viszonyok figyelhetők meg Romániában és Bulgáriában is. A Báden ill. Kosztolác kultúra utáni időből a legutóbbi időkig nem rendelkeztünk adatokkal a kurgán sírokról. A továbbélés gyanúja azonban fennállt, amiről elsősorban a zsinórdíszű edények tudósítottak, amelyek azonban nem modern ásatásokból származtak.

76 A jamnaja temetkezések hagyományának továbbélését azok a kurgánok bizonyítják, amelyek a Vuéedol kultúra keleti peremvidékén (Szerémségben) helyi hamvasztásos temetkezéseket tartalmaztak.

77 Legújabban Sárrétudvariban (Hajdú-Bihar megye, a Berettyó folyó vidékén) tártak fel egy nagy kurgánt, amelyből 6 gödörsírról történt eddig említés és ahol első ízben Magyarországon, nagyobb fémtárgyakat és edénymellékleteket hoztak felszínre.

78 Úgy látszik, hogy ez a kurgán, amely a jamnaja-kurgánok minden sajátosságával rendelkezett, eddig a legfiatalabbnak tűnik. Edénymellékletei a kora bronzkori Makó-SchneckenbergGlina Ili-kultúrák időhorizontjára keltezhetők, azokkal mutatnak rokonságot. A fémeknek azonban idősebb jegyeik vannak, a Kárpát-medencében nincsenek megfelelő analógiáik. Talán a Kárpát-medencétől keletre lehet ilyeneket találni. A 14

C-adatok azt bizonyítják, hogy a kurgánok kevés ismert abszolút adata a fiatal Báden kultúrának, a Kosztolác kultúrának és a Vuőedol kultúrának felel meg.

79 Kétegyháza: Bln Nr. 609 4265±80 bp Padej (Jugoszlávia): Bln Nr. 2219 4320±50 bp Placidol (Bulgária): Bln Nr. 2501 4170±50bp Piacidol (Bulgária): Bln Nr. 2504 4260±60 bp Poruéik Gesanov (Bulgária) Bln Nr. 3302 4360±50 bp Poruőik Gesanov (Bulgária) Bln Nr 3301 4080±50 bp Poruőik Gesanov (Bulgária) Bln Nr 3303 4110±50bp Hamangia (Románia) GrN Nr. 1995 4530±50 bp Hamangia (Románia) Bln Nr. 29 4090±160bp Hamangia (Románia) KN Nr. 38 4060±160bp A különböző országok egyelőre még kevés radiokarbon adata a dendrokronológiai kiigazítás után meglehetősen nagy egyöntetűséggel utal a Kr.e. 3. évezred első felére, ami megfelel a késő rézkori Báden kultúrának és a magyarországi terminológia szerinti kora bronzkor kezdetének. 1962-ben, a mezőcsáti ásatások utolsó évében megvizsgáltuk a Látóhalom nevű lelőhelyet, amelyet terepbejárás alkalmával fedeztünk fel. A Látóhalom a Hörcsögöstől észak-északkeletre, mintegy 1 km távolságban fekvő kiemelkedő homokhát (1. kép). A Hörcsögös és Látóhalom vonulatát kisebb É-D irányú belső mélyedés választja el egymástól, azonban ez nem olyan mélységű, hogy vízfolyást tételezzünk fel közöttük a réz75 Lásd a 49. jegyzetet. 76 Garasanin 1958, 51-53, 6. t. \\Kalicz 1968, 18 és az 1.1. 13, 18; Ecsedy 1979, 51. 77 Tasié 1959, 30-32; ugyanő 1983, 35, 147, 5. kép; Dimitrijevic 1977-78; 15. t. 1; ugyanő 1979, 28. t. 7. 78 Nepper 1991, 18-27, 2-5. t. 79 Ecsedy 1979, 52; Bojadziev 1992, 405 az összes európai adattal; Görsdorf-Bojadziev 1996, 105173, az összes bulgáriai adattal. 94