A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KALICZ Nándor: A késő rézkori Báden kultúra temetője Mezőcsát-Hörcsögösön és Tiszavasvári-Gyepároson

gon eddig alig néhány tucat, kb. 50 kurgán kutatása történt meg.' Néhány ezüst, elektron halántékcsüngőn és csonttárgyon, továbbá a sírokba fektetett szőnyeg- és szőttesmaradványokon kívül semmi más nem utalt az anyagi kultúrára.

58 Esetleg a ló gyakoribb előfordulása hozható összefüggésbe a sztyeppeiek megjelenésével.

59 A sztyeppéi kurgánok (jamnaja kultúra) elárasztották a romániai alföldeket és ÉszakBulgáriát is a Kárpát-medenceiekkel azonos jegyekkel, egyes vagy leggyakrabban többszörös temetkezéseikkel. A sztyeppéi népcsoportok alföldi behatolásának vagy beszivárgásának pontos időbeli meghatározására még kevés közvetlen adattal rendelkezünk.

61 A néhány stratigráfia alapján annyit állapíthatunk meg biztosan, hogy a sztyeppéi gödörsíros kultúra népének megjelenése a Bodrogkeresztúr kultúra és a Boleráz-Cernavoda Ili-kultúra kialakulása után vette kezdetét. Ecsedy I. Délkelet-Magyarországon, Kétegyházán (Békés megye) feltételezi a Boleráz-település és az egyik kurgán egyidejűségét. Ténylegesen azonban a kurgánokat úgy a Bodrogkeresztúr, mind a Boleráz-Cernavoda Ili-kultúra elhagyott települési objektumaira emelték.

62 Egy másik kelet-magyarországi kurgán (Derékegyháza, Csongrád megye) felhordott földjében is Boleráz-cserepeket találtak, vagyis ezt a rézkori telepet is elhagyták már lakói a kurgán létesítése idején. További stratigráfiai adatokat nyertünk egy Debrecen mellett feltárt kurgán (Dunahalom) kutatása során. Itt a halom felhordott földjében a klasszikus Báden kultúra cserepeit találták meg, melyek jellegzetességei megegyeznek a mezőcsáti sírokban talált edényekével. Ebben az esetben a kurgán fiatalabb volt, mint a klasszikus Báden kultúra települése. A további két stratigráfiát jelen tanulmányunkban fentebb ismertettük, amikor is Mezőcsáton és Tiszavasváriban a Báden kultúra klasszikus fázisába tartozó temetők fölé emelték a kurgánt. A mezőcsáti kurgán töltelékföldjében, mint láttuk, szétdúlt sírokból származó edénytöredékeket is találtunk. A nagy kősztélét, amelyet álló helyzetben találtunk, elborította a kurgán földje. A kurgán központjától 12 m távolságban bukkantunk rá (4. kép 2-3, 5. ép a-b). A sztélé a Báden kultúra temetőjéhez tartozhatott. Egy másik hasonló sztélét találtak Budapest területén is a klasszikus Báden kultúra egyik települési helyén.

65 Kisebb méretű, de ugyancsak álló helyzetű sírköveket találtam magam is Észak-Magyarországon Centerben, az Ózd csoportba tartozó temető sírjai fölött.

66 Egyelőre kérdéses, hogy a magyarországi kősztélék és az ukrajnai, bulgáriai embert utánzó kősztélék kapcsolatba hozhatók-e?

67 Amint a magyarországi adatok, úgy a jugoszláviai, bánáti információk is szolgáltatnak néhány példát a klasszikus Báden kultúra és a gödörsíros kurgánok közötti össze57 Ecsedy 1979, 14-34. Ecsedy monográfijának megjelenése óta emelkedett a feltárt kurgánok száma 50 fölé. 58 Kalicz 1968, 1.1. 8-19; Ecsedy 1979, 14-34, valamint a 6. t. 1-10. 59 Bökönyi 1978, 17-76; ugyanő 1979, 101-118. 60 Románia: Dinu 1974, 261-275; Comsa 1976, 33-43; ugyanő 1981, 49-61; ugyanő 1987, 121126; Dumitrescu 1980, 126-132; Vlassa-Takács-Laz.arovici 1987, 107-119. Bulgária: monografikusán feldolgozva: Panajatov 1989; Kitov-Panajatov-Pavlov 1991. Egész kötetet szentelt ennek a problémának a Vaskapuban tartott konferencia: Tasic-Srejovic 1987. 61 Kalicz 1989, 4. kép. 62 Ecsedy 1973, 39-40; ugyanő 1979, 26-27, 50-52. 63 Hegedűs 1982, 9-10. 64 Ecsedy 1979, 16, és 1. t. 2-8, 2. t. 65 Endrődi 1995. 66 Kalicz 1963,7-14. 67 Tonceva 1981, 129-145; Telegin 1987, 37-44. 92