A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)
KALICZ Nándor: A késő rézkori Báden kultúra temetője Mezőcsát-Hörcsögösön és Tiszavasvári-Gyepároson
Két mezőcsáti sírban találtunk ovális őrlőköveket (16. kép 4-5). Ezekről nem lehet tudni, hogy funkciójuk miatt tették-e őket a sírba, vagy azért, mert anyaguknál fogva a nagyobb tömegű vagy nagyobb mennyiségű követ jelképeztek a kő nélküli alföldi vidéken. Talán ezek a kövek vezetnek át a nagy kő, a sztélé használatához is. Anyaguk ahhoz hasonló kőzet, azonban kimondottan egyes sírokhoz kötöttek és formájuk eltérő funkciót jelez. Szabályos őrlőkövek voltak, vagyis formájuk szerint mindennapi szükségletet elégítettek ki. Azt már nem tudjuk, hogy a hétköznapi életben már használt követ tettek-e a sírba, vagy kizárólag a temetésre készítették ezeket, és a háztartásban még nem használták illetve csak szakrális célra használták őket. 51 Az utóbbit jelezné, hogy a kövek még nem koptak íveltre, ami a tartós használat során történt. Ugyanígy a sírba tett edényekről sem tudjuk, hogy használták-e már őket vagy kizárólag a temetés céljára készültek. Mindenesetre formájuk megegyezik a háztartási edényekével. Csupán a talpas, lábas edények számítanak a legritkább leletnek a települések hulladékai, töredékei között. Amint már fentebb is jeleztük a sejtésünket, hogy ezekben az edényekben inkább a szakrális élet tárgyait látjuk, most is ezt a véleményt képviseljük. A nagy kő, a sztélé vezet a Báden kultúra és a keleti sztyeppékról származó, halmokat vagy kurgánokat építő népesség viszonyának a kérdéséhez. A Báden kultúra létrejöttének okát a kutatás mai állása szerint még nem tudjuk pontosan meghatározni. A nagy kulturális és egyéb törés pl. a Báden kultúra komplexuma és előzménye között vitathatatlan. Az anyagi kultúrában két különböző irányból érkező sajátosságot kell feltételezni. A helyi alapokra (Hunyadihalom vagy csoport) rátelepedő, és az általuk előidézett változásokat előidéző első idegen összetevők a Pontusz-vidék népcsoportjait juttatták a Duna torkolatvidékétől nyugatra, így a Kárpát-medence keleti felébe is. 52 A másik idegen összetevőt alkották az égei-északnyugat-anatóliai kora bronzkori, sőt kora bronzkor előtti, ma még pontosan nem meghatározható de igen valószínű erőteljes impulzusok, amelyek a szellemi és anyagi kultúrában tükröződnek. 53 A tényleges népmozgás vagy egy folyamatos beszivárgás kelet felől a Báden kultúra idején történt. Ez a mozgás eredményezte a nagy magyar Alföldön, de kizárólag csak ott, kelet-délkelet felől a sztyeppéi eredetű népcsoportok behatolását. Anyagi kultúrájuk a legutóbbi időkig szinte ismeretlen volt. Kizárólagos meghatározó jegyük a nagy halomsírok vagy kurgánok létesítése (jamnaja vagy gödörsíros kultúra). 54 A sztyeppéi népcsoportoknak az alföldi késő rézkori fejlődésre gyakorolt nagy hatását bizonyítják a nagy kurgánok ezrei az Észak-Alföldtől 55 a Dél-Bánátig. 56 Nem hiszem, hogy tévedek, ha a folyamatos szántást és egyéb pusztító tevékenységet is figyelembe véve, ezen a területen legalább 10 000 nagy kurgán létesítésével számolunk a késő rézkor idején. Magyarorszá51 Makkay 1978; a késő neolitikus lengyel kultúra idejéből: Kalicz 198, 39; A korai bronzkor kezdetéről származó megfigyelés szerint az őrlőköveket a település objektumaiba is belerakták: Kalicz-Schreiber 1981,75-79. 52 Román 1971, 132-233; ugyanő 1983, 115-134; Ecsedy 1982, 85, 95; ugyanő 1982a, 125-126; ugyanő 1983, 157-158. 53 Kalicz 1963; ugyanő 1985a, 33; ugyanő 1988, 87-92; ugyanő 1989, 124-126; NémejcováPavúková 1981, 261-269; 1991. Ellentmondások is adódnak azonban, ha a Báden kultúra I4 C adatait hasonlítjuk össze a régészetileg egykorúnak tartott közép-európaiakkal, mivel azok jóval magasabb időpontokat kívánnak meg, mint a Báden kultúrával egykorú dél-balkáni kultúrák: Petrasch 1984. 54 Kalicz 1968, 15-61; Ecsedy először, 1973, 3-40; ugyanő 1975, 277-284; monografikusán feldolgozta a kurgán problematikát: Ecsedy 1979, továbbá ugyanő 1983, 135-173. 55 Ecsedy-Virágh 1975, 31-35, 21. t.; Virágh 1979, 119-148. 56 Jovanovic 1974, 5-24; ugyanő 1975, 9-24; Medovic 1987, 77-82; legutóbb tipográfiailag feldolgozta: Lazic 1989, 1, 3. térkép. A Bánátból is 800 kurgánt említenek: Tasié 1983, 147. 91