A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KÁRPÁTI László: Az egykori abaújszolnoki görög katolikus fatemplom Myskovszky Viktor rajzain és az egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján (1876,1877)

Pietro di Barbone, mások szerint egy Pál nevű római mester tervei szerint épült. Befeje­ző munkálatai Wojciech Kapinos és egy ugyancsak olasz Ambrosi nevű pallér nevéhez fűződnek. 16 Valamennyi Kárpát-vidéki fatemplom téralakítására jellemző, hogy lineárisan fel­fűzött három téregységből: babinec (narthex, előcsarnok), nava (hajó) és oltár (szentély) áll. Ezek a terek gyakran azonos méretűek, de a középen elhelyezkedő hajó - mely a fér­fiak befogadására szolgál - (nava, andron) többnyire nagyobb alapterületű. A nők tar­tózkodási helye az előcsarnok funkcióját is betöltő babinec, nem ritkán emeletes megol­dású, felső szintjét - a régi galíciai fa zsinagógák szigorú szeparáltságára emlékeztető ­keskeny, vízszintes, tenyérnyinél alig szélesebb rés töri meg. A rés nem annyira a hajóba való betekintésre szolgál, mint inkább a hangok beszürődését engedi meg. A kiemelkedő terű hajót a szentélytől igen díszes, többnyire diadalívig érő ikonosztázion választja el. A szigorúan komponált belsőt kívülről játékosan megoldott, dekoratív áltornyocskákban végződő, többszörösen megtört, piramisra emlékeztető tetőzet fedi. Ez különösen a 18­19. századi lemkó templomoknál barokkos hullámokban oldódik fel. A három főtételes kompozíción olykor többször és párhuzamosan erős kiülésű eresz (opaszányie) fut körül a kőtemplomok osztó párkányaihoz hasonlóan. Ez a jellegzetesség a lemkó templomok­nál sem ritka, azonban a bojkó emlékeknél sokszor túlragozott formában jelentkezik. Gyakori a néhol csak a babinecet, de olykor az egész templomot körbefogó nyitott tor­nác, a szoboti." Az architekturális jellemzők tőmondatos ismertetése után kíséreljük meg elhelyez­ni az abaújszolnoki templomot a fenti rendszerben. Az épület a község keleti részén (a mai kőtemplom helyén, vagy annak közvetlen közelében) állott. Tölgyfából épült. Építtetője Tiszta Pál selyebi földbirtokos volt, aki feltehetően az építkezés költségeinek nagyobb részét magára vállalta. 18 Az épületet 1851­ben a helybeliek költségén javították. Myskovszky felmérési rajzaiból kitűnik, hogy a babinec és a hajó, valamint a szentély sátorteteje zsindelyfedésű volt, a fölöttük lévő tor­nyocskákat pedig bádog borította. Ez utóbbi feltehetően az 185l-es renováláskor került a templomra. A belső tereket feltehetően deszkával borították. 19 Az alábbiakban vázlatosan kívánjuk bemutatni az épület tér- és tömegalakítását, valamint fontosabb tagozatait, a téralakításon belül az enteriőr képét meghatározó tár­gyak helyét és szerepét. 1. Babinec (narthex, előcsarnok) A babinecnek két ajtaja volt. Mindkettő egyenes záródású és fűrészeléssel profílált. A külső ajtó keretének szemöldökeként a falazat egyik futógerendája szolgált. A (7,8x7,32 m) térnek döngölt földpadlója volt, falait egyszerű deszkázat borította. A babineccel feltehetően közös légterű volt a torony, amelynek teréből lehetett megköze­líteni a hajó oszlopokra helyezett (állított) karzatát, a zviskát. Az idősebb asszonyok tar­tózkodási helye volt, valamint itt tárolták a temetéshez szükséges kellékeket is. 20 16 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben. Galícia. 1898. 38. 17 Goberman D. N. 1970. 136. IS Nagyi., 1865.228. 19 Can. Vis. 2. kérdőpont 20 Uo. 6, 7, 62, 63. 69. kérdöpont 682

Next

/
Thumbnails
Contents