A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KÁRPÁTI László: Az egykori abaújszolnoki görög katolikus fatemplom Myskovszky Viktor rajzain és az egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján (1876,1877)

2. Hajó (nava, korablj) A hajó (9x6,95 m alapterületű, 8 m magas) megközelítőleg négyzet alaprajzú volt. „Boltozatát" gyalult deszkaborítás alkotta. Déli falába két trifóriumot vágtak. Az íves záródású hármas ablakok nem fordulnak elő a templom kortársainál. A hajót deszkapadlózat borította. Északi felében a nők és a gyerekek, a déliben a férfiak foglaltak helyet. A babinec északi falához volt építve az ívesen benyúló, erkélyes zviska, amelyen az érettebb ifjúság foglalt helyet. A zviska a hajó teljes szélességében állott, és mintegy másfél méternyire nyúlott be a hajóba.

21 A hajó és a szentély találkozásánál - az egyébként fontos liturgikus funkciójú - szolea hiányzott, tehát a szentély és a hajó padlószintje azonos volt.

22 3. Oltár Nagyjából a babinec terével megegyező alapterületű (4,69x4,24 m), négyzetes helyiség volt, mennyezetén deszkaborítással, megvilágítására a hajóéhoz hasonló trifóriumok szolgáltak. Enteriőr, berendezés Az egyházlátogatási jegyzőkönyv részletes kérdéseire adott válaszokból szemléletes képet kaphatunk a templombelső teréről és az abban lévő műtárgyakról. A hajó és a szentély találkozásában három sorból álló ikonosztázion állott, amely már ebben az időben is igen rossz, a dokumentum szerint részben (,,büdös")(!) állapotban volt. Egyetlen ajtó (értsd: faragott, festett ajtó, itt ez királyi ajtó) volt a képfalon, amelyet a négy evangélista és az örömhírvétel jelenete díszített. Jellegzetes vonása volt a konstrukciónak az ajtók mély rézsűje, melyeket egyházatyák képei díszítettek. A leírás említ egy igen fontos momentumot, mégpedig azt, hogy a hajó északi falán az ikonosztáz folytatásában van többek között az Utolsó ítélet képe. Ez a mozzanat megerősíti azt a felvetésünket, hogy az enteriőrben az egyes ikonok elhelyezésénél itt is ragaszkodtak a Felvidéken még meglévő gyakorlathoz. A másik jelentős mozzanat, amelyre a válasz kitér az, hogy a déli falon a régi ikonosztázion képei sorakoztak. Ez azt jelenti, hogy a templomból általunk ismert tárgyak már egy második berendezési periódus emlékei. Mind az említett Utolsó ítélet, mind pedig a régi ikonosztázion darabjai feltehetően a bontás során, vagy azt követően megsemmisültek. Az érdekesebb tárgyak közül említésre méltó a trikirion, vagy trojca nevet viselő hármas gyertyatartó, melynek egyik oldalán a Szentháromság, másik oldalán a Gondviselés szemének képe volt látható. Az enteriőr színességét fokozta a sok színes textilből készült lobogó, melyeknek többségén a múlt század közepén a Felvidéken és Galíciában készült lobogóképek voltak.

23 Mindezekből gyűjtéseim során a helyszínen a következő darabokat találtam meg: a nagyméretű, faragott-festett oltárépítmény (középen a keresztre feszítés ikonjával, toldaléktábláin Dávid és Nátán próféta képével, egy díszesen faragott keretbe foglalt feretron (hordozható ikon), melynek egyik oldalán Mária a gyermek Jézussal, másik oldalán ugyancsak keresztre feszítés - riboticsei ízű - ikonja látható. Meg van ezentúl a régi oltár antipendiuma (oltár előtáblája), mely Keresztelő Szt. János életéből vett jeleneteket ábrázol. 1979-ben a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe került a má21 Uo. 66. válasz 22 Uo. 57. válasz 23 Uo. 61. válasz 683