A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KÁRPÁTI László: Az egykori abaújszolnoki görög katolikus fatemplom Myskovszky Viktor rajzain és az egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján (1876,1877)

A templomok vagy a földesúr, vagy a falu, ritkábban egyes emberek költségein épültek.

11 A korabeli egyházi viszonyok miatt a rendkívül nyomorúságos helyzetben lévő munkácsi püspökség nem vállalkozhatott kegyuraságra. Szerinte a ruszinok lakta falvakban még a legfélreesőbb házcsoportoknak is volt legalább harangláb)a, ha már templomot nem is tudtak építeni. Kőtemplomok főleg a kincstári helyeken épültek, ahol a nép csak kézi munkával és fuvarral járult hozzá az építkezéshez, az anyag- és pénzszükségletet a kincstár fedezte. Mivel az építkezések részben propagandacélzattal indultak (az uniós meggyőzés érdekében), nem kis terhet jelentettek a kincstárnak. Csupán a Sárospatak-regéci uradalom görög katolikus templomainak építésére 1785-ben 30 000 forintot kértek. Igen sok templom állott félig készen ugyancsak a kincstártól várva a befejezéshez szükséges anyagi támogatást. Az engedély nélküli építkezéseket I. Ferenc császár rendeletileg volt kénytelen leállítani.

12 Visszatérve az abaújszolnoki templomhoz, a népesség makovicai eredetét látszik igazolni a baktakéki kéziratos evangéliumos könyv egyik bejegyzése, amelyben előfordul Zsugrovics János lelkész neve, amivel a szolnoki fatemplom nyugati ajtajának szemöldökén is találkozhatunk. A baktakéki margináliában Zsugrovics neve mellett a Makovica alatti Havaj falu neve olvasható. A bejegyzés támpontot adhat a két, nagyjából egy időben települt falu kibocsátó helyére vonatkozóan. A munkácsi egyházmegye 1814-es sematizmusa szerint ennek a csereháti falunak 380 lakosa volt. A sematizmus adata természetesen a materre vonatkozik.

13 Az 1825-ös eperjesi sematizmus adatai szerint az anyaegyházban 451 lakos volt, míg a filiákból 440-en tartoztak a paróchiához. A sematizmus megállapítja, hogy a lakosok nyelve rutén, bár az 1825-ös statisztika ingadozik, amikor retheno-hungarica-t ír. A bejárati ajtó szemöldökének felirata szerint a templom 1758-tól épült, mintegy igazolva Olsavszky püspök állítását, hogy a megtelepedést azonnal követte a templomépítés. A jelenleg is álló kelet-szlovákiai fatemplomok közül az alábbiak a szolnoki templom legközelebbi kortársai: Semetkovce (Semetkóc) (1752), Ladomirová (Ladomérvágása) (1752), Nova Sedlica (Újszék) (1754), Korejovce (Korejóc) (1761), Jedlinka (1763).

14 A Kárpátalján Szélestó (Szelestovo), Medvegyóc (Medvégyovei), Dunkófalva (Obava), Dombostelek (Ploszkoje).

15 A felsorolt templomok tipológiai szempontból is ugyanabba a nyugati-lemko csoportba tartoznak, mint az egykori abaúj szolnoki fatemplom. A keleti területek hagyományosabb, a tömegalakításban a centralitást hangsúlyozó emlékeivel szemben az egykori Sáros megye, Kárpátalján Ungvár és Szolyva vonaláig, valamint a lengyel oldalon a Poprád vizéig húzódó lemkó falvak templomai robusztus homlokzati tornyaikkal a Krakkó környéki és az Árva megyei szlovák fatemplomok gótizáló tömegalakításának hatását érezteti. A helyi változat kialakulását az a történelmi ok magyarázza, hogy a krakkói püspökök újszandeci (Nowy Sacz) birtokain élő unitusokra jobban hatott a latinizáció, mint a keleti területek Lembergből pásztorolt népcsoportjaira. A délkeleti lengyel és a nyugati ukrán területeken kivirágzó népi templomépítészet archetípusa az Alexandru Lápusneanu moldvai fejedelem által alapított lembergi sztauropég monostor temploma volt. A kisméretű, de igen dekoratív épület az itáliai 11 Hodinka A., 1909. 783-784. 12 Hodinka A., 1909.784. 13Catalogus... 1814.30. 14 Kovacovicova-Puskarova-Puskar 1971. 433-440, 453-461. 15 Kovácsi, 1990. 681