A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KOVÁTS Dániel: Zempléni Kazinczy-ünnepek 1859-ben

Esküdd hazám, e néma hant felett, - Hogy nagy fiadnak a mit álma rajzolt, - Valóvá hímzi áldozó kezed...' egy hang a hallgatóságból kiáltani kezdte: Esküszünk! És a következő pillanatban már 5-6000 jelenvoltak szívéből visszhangzott a lelkesült kiáltás: Esküszünk! Esküszünk!"

62 Egy másik helyen hasonlóan a kor retorikájával élénkítve jellemzi a helytörténész a valóban jeles ünnep hatását: „Mintha felsőbb varázslat érintette volna Zemplén vármegye közönségét is: 1859ben, dec. hó 29-én, Kazinczy Ferenc születésének századik évfordulóján, egyszersmind pedig a Kazinczy-mauzóleum fölavatása alkalmára országos hirü emlékünnepet rendezett. A magyar nemzet, illetve Zemplén és a vele szomszédos vármegyék csorbátlan ősi életerejének hatalmas megnyilatkozása volt az az emlékünnep, melyen a lelkes honfiak és honleányok már nemzeti diszöltözetben jelentek meg. A több ezer főnyi közönség egy szivvel, egy akarattal, közlelkesedéssel kiáltotta, hogy: éljen a haza! Az alkalmi szónoklatot a szintén diszmagyarba öltözött 'Sennyey Pál báró mondotta, úgy tüntetvén föl azt a 'dicső' alkalmat, mint törhetetlen nemzeti egységünk tanúságát, szellemi és erkölcsi gyarapodásunknak 'diadalünnepét'. Az is volt az: diadalt aratott a történeti igazság a történt sok gazság fölött." Minden ünnep fényét az emeli legjobban, ha hatására tettek születnek, ha erőforrásként tekintenek vissza rá. Amikor egy évtizeddel később Kazinczy 110. születésnapját ünneplik, a Vasárnapi Újság így emlékezik: „Október 27-én lesz tíz éve annak, hogy a magyar nemzet, mint nemzet ülte meg születésének százados évfordulóját, mely 1849 után az első önérzetes, férfias lépés volt nyomasztó viszonyaink megváltoztatására. Áldozott ebben a nemzet a múlt nemes küzdelmeinek, egy reformátor érdemeinek, s tüntetett a jelen ellen a jövő érdekében." A lap azonban ugyanekkor sürgette az Akadémiát, határozza el Kazinczy műveinek teljes kiadását; azon belül elsősorban a levelezés kiadását látta indokoltnak.

64 Az ilyen vállalkozásokra a Kazinczy-alap gyarapítása tehette volna képessé az Akadémiát, az erőforrások azonban meglehetősen szűkösek voltak. A levelezés egységes szempontú kiadását Váczy János 1890-ben kezdte meg. S a széphalmi Kazinczy-kultusz szolgálatát az ifjúság bevonásával 1888-tól intézményesítette a tudós társaság. így értékeli ezt Zemplén vármegye levéltárosa, miközben Zemplén megyének új javaslatot tesz az író emlékének őrzésére: „A Magyar Tudományos Akadémia azzal, hogy a Kazinczy-kastély környéki Széphalmot örök tulajdonába vette, és azzal is, hogy évről-évre kiosztja Kazinczy-aranyait Sátoralja-Ujhelyben és Sárospatakon a Kazinczy halhatatlan emlékének ünnepet szentelő középiskolai ifjúság legjelesebb tanulói között, már lerótta régmúlt tartozását, amivel adósa maradt évtizedek hosszán a Kazinczy-kultusznak. Zemplén vármegye, mint megye, még mindig restanciában kamatoztatja, s pedig már innen-onnan 75 esztendeje, erkölcsi tőketartozását a Kazinczy-kegyelet lerovásában. Mert tudnia kell, amit felejtenie nem szabad, hogy a 'szent öreg' érette, már mint Zemplénvármegye közönségeért, 1825-31, napjában kétszer s mindig az 'apostolok fogatán' járta be azt a nem kis utat, mely a széphalmi kastély küszöbétől az újhelyi székház levelestárának az ajtajáig terjed, mikor napi 2 váltócédula forint díjazásért a levelestárát rendezte. Ezt a nagy restanciáját illendő módon akkor törleszthetné (és bizonyára fogja is törleszteni) a nemes vármegye, ha közutjá62 Borovszky Samu 1905. 495. - Dongó Gy. Géza e fejezet szerzője. Más források nem erősítik meg Szemere versének ezt a drámai hatását, s kissé túlzott a résztvevők számának adata. 63 Dongó Gy. Géza 1907. 158. 64 Vasárnapi Újság 1869. 588. 671