A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KOVÁTS Dániel: Zempléni Kazinczy-ünnepek 1859-ben

halmon mi van készülőben, Kazinczy Ifigéniát is csak az előttevalónap (1859. dec. 29én) értesítette a rendezőség."

47 Magának az ünnepségnek a lefolyását több forrásból is megismerhetjük, ezek közül Erdélyi János és Matolay Viktor beszámolója tekinthető a leginkább hitelesnek, hiszen leírásuk személyes tapasztalataikra épül. Erdélyi János naplójában hagyott ránk feljegyzést.

48 Ebből az előkészületekre is fény derül. Erdélyi is említi, hogy többek között „a lasztóczi összejövetel Szemere Miklós névestéjén (dec. 5-én) adott új lendületet az ünnepély iránti gondoskodásnak", ahol „erélyes felszólalások történtek". December 7-ére terveztek egy kis kirándulást Széphalomra: „cél volt fáklyásmenetet tartani, és a sírnál egyet énekelve, egypár ünnepélyes cselekvény, p. faültetés, megkoszorúzás után csendesen visszatérni Ujhelybe, s ott tölteni el együtt az estve többi részét." Erről „némi bürokratái nyomorúság miatt" kellett lemondaniuk, ugyanis „a mai rendszer úgy kívánja, hogy minden ily apróság bejelentessék a politikai hatóságnak", ahhoz pedig program kell, „privát jellemű tisztelkedést" nem lehet tenni, a rendes ünnepély tehát későbbre maradt. „Ez gonoszul hatott a kedélyekre folytatja Erdélyi -, azt gondolva némelyek, hogy el van tiltva Kazinczy sírja felett megjelenni; holott a kormány csak rendes programot, felelős rendezőket akart látni, bekívánván egyúttal a mondandó beszédeket, versezeteket stb." A következő előkészítő megbeszélést december 8-án tartották Újhelyben Évva Andrásnál, ahol a szép számmal megjelentek létrehozták a szervező bizottságot. Erdélyi így számol be erről: „Elnökké neveztetett Gróf Andrássy Gyula (nem voltjelen), másodelnökké Komáromi József. Andrássy monda: jobb lenne olyat kérni meg, aki nem volt kompromittálva (A. mint emigráns talán ezelőtt két évvel jött haza külföldről, LondonPárizsból), így lett elnökké gr. Károlyi Ede. Ez ismét ajánlá, sőt az elnökséggel is megkínálni vélte b. Sennyey Páli, mint híres altkonzervatív pártbelit. Ez elfogadta, s egész örömmel. A bizottmány tagjai voltak még tudtommal Evva András, Oláh Dániel, Orosz Sándor, Dienes István, Gogh Antal, Schön Vilmos orvos (héber) stb. Eközben az újhelyi Cerkó utca helyett Kazinczy utca lép életbe. Megtétetnek az előkészületek. B. Sennyey Pál mond megnyitó beszédet: miért van az ünnepély az esztendő végén (már ekkor megvolt a program), Erdélyi János emlékbeszédet, erre énekel a közönség, s megkoszorúztatik a sír. Szemere Miklósiul olvastatik vers, erre a Kölcsey-himnusz, a közönség által; Gróf Károlyi Ede mond zárszót." Hogy a program kialakításakor nem gondoltak Tompa Mihály ódájára, ez később elszomorította a költőt. Tompa 1860. március 10-én Toldy Ferencnek írott levelében az Akadémiát is hibáztatva panaszolja: „Sehogy se érthető dolog, mikép a m. akadémia, maga hangolja a nagy közönséget oda, hogy az országszerte tartott K-ünnepélyeken az általa megkoszorúzott pályamunkát úgyszólván elmellőzve, sőt - ez a legjellemzőbb! - még Széphalmon se olvassa fel, holott a vers épen a széphalmi sir mellől van írva s épen Széphalomra."

49 A széphalmi emlékezők között meg kívánták szólaltatni Kálniczky András idős kovácsvágási református lelkészt, aki Kazinczyt eltemette. Evva András jelezte Erdélyinek: „A vágási papot megkerestem, hogy ha ő temette el Kazinczyt? mint ilyen mondaná el általunk tervezett rövid fohászát; még nem válaszolt. Azonban tegnap [december 27én] hozzám hoztak egy ide való öreg mester embert ki azt mondja hogy ő tette a sírba 47 Adalékok Zemplén vármegye történetéből, 1898. 318. 48 T. Erdélyi Ilona előbb az Erdélyi-levelezés jegyzeteiben hozta nyilvánosságra a napló vonatkozó részletét: Erdélyi János 1962. 496-498. Később kötetben is közreadta: Erdélyi János 1985. 111-115. Mi ez utóbbi kiadás alapján idézzük. 49 Tompa Mihály 1964. I. 338. 666