A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KOVÁTS Dániel: Zempléni Kazinczy-ünnepek 1859-ben

Püspökyek, Pilisyek, Payzsoss, Reviczky, Kazinczy, Dókus, Némethy, Ghyczy, Szemere, Dercsényi, Füzesséry, Nyeviczkey, Diószeghy, Oláh, Farkas, Kársa, Battha, Isépy, Juhász és számtalan családok - a kedélyes Kun Dániel, valamint a kovács-vágási aggastyán ref. lelkész Kálniczky András, Bovankovics mikóházi, Gulyovics József n.-ruszkai g. k. lelkészek,

42 s a rendfentartására vállalkozott, később országszerte ismert speciális kedélyű Marschalko Tamás, aki daliás alakjával, midőn parancsait lóhátról osztá az Ujlakyak és Garayak korára emlékezetett, s az ő társai Zöldy Antal és Fodor Pityunak neveik megemlítése bizonyára már csak a vármegye egykor megirandó monográfiájának bő anyagára való tekintetből is kivánatos lett volna. [...] Az események megvalósítói a cselekvő egyének; s a példa melyre rá mutatnunk kell, a tetteiben nagygyá lett cselekvő egyen. A lasztóci névestének fontos ösztönző hatást tulajdoníthatunk. Míg Patakon a reformátusok Erdélyi által is jelzett gondjai sokakat visszariasztottak a szélesebb körű szervezéstől, a Szemere Miklósnál egybegyűltek szinte korlátlan elszánással tervezgettek, bár nekik is hamarosan számolniuk kellett a realitásokkal. Az eredetileg december 7ére tervezett

44 ünnepet 30-ára kellett halasztani, mert a hatóságok engedélyhez kötötték a nyilvános rendezvényeket, az engedély megszerzéséhez pedig idő kellett. Alakult tehát egy ünnepélyt rendező „Bizottmány", amelynek nevében a „cs. k. hatóságá"-tól a hozzájárulást megkérték. Az engedély 1859. december 16-i dátummal készült Évva András („Andreas von Eva") nevére, s megkövetelte, hogy az ünnepély irodalmi jellegű legyen, s kerüljék a „belemagyarázható tendenciát" az ünnepélyről szóló ismertetésekben, s hogy jelentsenek be minden eltérést a programtól.

45 A jelek szerint az elhangzó beszédeket is előre bekérték. Érdemes idézni Evva Andrásnak 1859. december 28-án reggel Újhelyből Erdélyi Jánoshoz Patakra - bizonyára küldönc által - küldött levelét: „A cs. kir. Főnökség mánál tovább nem halaszthatván a 30ki ünnepélynél felmondandó Beszédek bekívánását e miatt kínytelenségből kereslek meg - ha készen nem vagy is vele, küld el a vázlatot úgy látom az is kielégítő. [...] Menet rendünk mihelyt ki nyomtatott küldje a nyomdász. Neked ha 29én éjjelre nem jösz, korán kellene be jönnötök. Itt azért hogy most az idő rósz erősen folynak a készülődések."

46 Érdekes, hogy később úgy emlékeztek vissza, mintha illegálisan készültek volna a szervezők, s ezzel magyarázták azt is, hogy a Kazinczy-család tagjai nem jelentek meg teljes számban az ünnepségen. Dongó Gy. Géza Becske Bálintnak, Kazinczy Ferenc unokájának információjára hivatkozva írta később: „A Széphalmon 1859. dec. 30-án... végbement Kazinczy-emlékünnepségen a 'szent öreg'-nek csak egy leánya, Kazinczy Ifigénia férj. Becske Lajosné (Becske Bálint ny. kir. p. ü. igazgató édes anyja) az egyik fia, K. Antonin, a ki akkor Széphalmon lakott és még Homoky Matild, férj. Kazinczy Bálintné (K. Ferencnek az egyik menye) vett részt a Kazinczy-családhoz tartozók közül. A Kazinczy Ferenc családjához tartozó többiek azért nem jelenhettek meg, mert a hazafias tüntetés számba ment emlékünnepet nagy titokban készítették elő és arról, hogy Szép42 Itt lábjegyzetben: „Bovankovics József, mikóházi g. k. lelkész, hazafias érzületeért Kufsteinban raboskodott. Gulyovics József 1848-ki huszár kapitány, a fegyver-letétel után Rüdiger tolmácsa." 43 Zemplén, 1886. nov. 28. 44 Vasárnapi Újság 1860. 10. 45 Hegedűs Zoltán 1930. 45. 46 Erdélyi János 1962. 246. - A programot Patakon nyomtatták ki. Evva András nagy szerepet játszott a széphalmi emlékhely kiépítésének történetében, megérdemelne egy külön méltató tanulmányt. 665