A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

SPÓNER Péter: A miskolci csizmadiacéh története a megalakulástól a céh felszámolásáig (1667-1872)

század végétől egyre jelentősebb piaci részesedést szereznek maguknak. A következő megközelítés a csizmák árainak, illetve az akkori béreknek

59 és élelmiszeráraknak az összehasonlítása.

60 A két árszabás alapján a bérek nem változtak jelentősen:

61 - Szakácsok 50-100 fit képzettségtől és feladattól függően (a női szakácsok 4070 frt.) - Kertészek 30-60 frt. - Inasok, kocsisok 20-40 frt. Ezek a mesterségek voltak a legjobban megfizetve és nekik a fizetésen kívül általában egy évre járt még egy-két pár csizma is. - A béresek munkájuktól függően 5-25 frt. között kaptak - A napszámok 10-20 krajcár között mozogtak frt. kr.

62 1 fontos cipó -, 4 1 fontos rozs cipó -, 2 1 lúd 1, • 1 pár tyúk 1, 1 pár kappan 1, 30 Lentsének Ittzéje -, 5 Borjúhús Fontja -, 7 Az adatokból két következtetést lehet levonni. Az egyik, hogy a jó minőségű csizma csak a gazdag emberek számára volt elérhető, a másik, hogy a szegény embereknek még a számukra készülő olcsóbb tehénbőr csizmák ára is igen magas volt, átlagosan évi keresetük 1/6-1/7 részét tette ki. A limitációk az árak vizsgálatán túl egyéb információkkal is szolgálnak. Például a 18. századi árszabásokban még kétfajta kordovánt különböztettek meg: Az 1765-ös árszabásban a következőket találjuk: - asszonynak való kordovány csizma brassói bőrből 2,20 frt - ugyanez török kordoványból 2,07 frt Ez a megkülönböztetés a század végére eltűnik, amire a magyarázatot egy 1813-as árszabás záradékában találjuk meg:

63 „...s ha valaki magának külső Országi Kordoványból varratna Csizmát, az ilyen Csizma a Felek között Alkura hagyattatik, de a Csizmadiák az Országban készített Kordoványból köteleztetnek dolgozni." Fentebb már volt róla szó, hogy a 19. század elejére a kordováncsizmák ára jelentősen emelkedett, aminek az is magyarázata lehet, hogy a csizmadiáknak magyar kordovánt kellett használniuk. Az árszabások adalékokkal szolgálnak divattörténeti, ül. néprajzi megfigyelésekhez is. Egy 1813-as árszabásban a következő megjegyzést olvashatjuk: 59 Ehhez a már említett 1765-ös árszabás mellett egy 1816-os limitáció lett felhasználva. BmL. IV. 1501/c. 3725/1816. 60 BmL. IV.501/e. 4093/1818. 61 Éves kereset 62 Az itt található mértékegységek mai értéke: Ittze: (hüvelyesek mérésére használták) 0,85 kg, Font: 0,893 kg 63 BmL. rv.501/e 1314/1813. 615