A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

SPÓNER Péter: A miskolci csizmadiacéh története a megalakulástól a céh felszámolásáig (1667-1872)

Ekkor a csizmadiák levelet írtak az uradalomhoz, melyben panaszkodtak a színészek ellen, illetve a vargákhoz hasonlóan arra hivatkoztak, hogy a prefektus ígéretet tett alkalmasabb áruértékesítő hely biztosítására. A csizmadiák 1815. szept. 18-án kaptak választ, Molnár Sándor diósgyőri prefektustól. „M/ve/ a Miskólczi Csizmadia Mesterek Műveiket a mostani Épületben az nállam tudvalevő okokra nézve, különbenis már nemsoká árulhattyák, azért is ezen betsületes Mester Embereknek, a Tettes Királyi Uradalom részéről javasoltatik, hogy a fentírt végre egy alkalmatos Epületet haladék nélkül készíttessenek, mely épületnek megszerezhető fundusául, vagyis Helyérül a Domínium is fog gondoskodni." A csizmadiák 1816. október 15-én a Kandia utcában új telket vásároltak egy árulószínnek megfelelő épülettel. A telken lévő faszín pontosan megfelelt a csizmadiáknak árulószín céljára. Igaz, az épület felújításra szorult, amit Duhon János ácsmester készített el. Az erről készült számla megtalálható a Herman Ottó Múzeumban, így pontosan tudjuk, a hogy a munkák 3700 forintba kerültek.

49 A munkálatok 1818 októberére készültek el és ekkor nyitotta meg kapuit a csizmadiák új árulószíne. Mivel a céh régi árulószíne feleslegessé vált, azt bérbe adták a vargáknak. Ezzel a vargáknak is beteljesült régi álmuk, megfelelő nagyságú árulóhelyhez jutottak. Az 1820-2l-es évből fennmaradt számla alapján tudjuk, hogy a vargák 180 forintot fizettek egy évre a csizmadiáknak.

50 Az árulószín mögött egy kisebb épület állt, amelyet céhgyülések és egyéb összejövetelek megtartására használtak. Az 1845. évi nyári árvíz a csizmadiák épületeit is jelentősen megrongálta. Az árulószínt még meg lehetett menteni, de a gyülésterem teljesen megsemmisült. A csizmadiák régóta dédelgetett terve volt, hogy a szomszéd telken lévő házat megszerezzék, így kapóra jött a terem megsemmisülése. A ház Kraudy László tulajdonában volt. A tárgyalások nem tartottak túl sokáig, 1846. május 2-án megkötötték a szerződést, mely szerint a csizmadiák 11 000 forintért megvásárolták a Fehér Csillag nevű bérház tulajdonjogát.

51 Az összeg kifizetésére a céh házrészvényalapot hozott létre, melybe minden tag 1863-ig évi 20 forintot volt köteles fizetni. Természetesen előfordult, hogy a tagok nem tudtak fizetni, hiszen a 19. század közepén már elég *.+.* »»»•-•"«». °<»*.«4É; <<*»*• i ~A mm • '/*- * • • * •í«_. "• * &i kép. Az 1818-ban épült szín költségvetése HOMHTDLtsz. I. 76.2.17. Reprodukció: Kulcsár Géza 48 Dobrossy /., 1976. 123. 49 HOM HTD Ltsz. I. 76.2.17. 50 HOM HTD Ltsz. I. 76.2.9. 51 Dobrossy!., 1976 131-134. 612