A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

SPÓNER Péter: A miskolci csizmadiacéh története a megalakulástól a céh felszámolásáig (1667-1872)

A gyermekeik száma 13 volt. Az egyik özvegy csizmadiaasszonyról azt is tudjuk, hogy mind a három fia folytatta a mesterséget. 1770 körül megközelítőleg 200 ember foglalkozhatott csizmadiasággal, akik közül kb. 50-60 lehetett azok száma, akik „főállásban" űzték a mesterséget. A számuk továbbra is gyorsan emelkedett. Leszih Andor kutatásai alapján a növekedés üteme így alakult a 18. századvégétől.

25 1790 1834 1840 1872 1880 csizmadiák száma 412 616 647 448 300 A számok nagyságát akkor érthetjük meg, ha összehasonlítjuk más nagyvárosok adataival. Miskolcon a csizmadiák száma a 19. század 40-es éveiben meghaladta a 600at. Ugyanakkor:

26 Debrecen: 499 Szeged: 395 Kassa: 57 Pozsony: 49 Azaz ekkor már Miskolcon működött az ország legnagyobb létszámú csizmadiacéhe

11 A csizmadiák száma egészen a 19. század közepéig folyamatosan növekszik,

28 annak ellenére, hogy a 18. század végétől már próbálkoznak a növekedés megállításával, de legalábbis a lassításával. Szendrei János egy városi jegyzőkönyvre utalva a következőket írja le: „Városunkban a legelterjedtebb iparág már a 18. században a csizmadia volt. A mesterek száma, különösen a század vége felé rohamosan emelkedett, elannyira, hogy maguk a mesterek elérkezettnek látták az időt, hogy további túltengésnek gátat vessenek. E célból 1790 február 7.-én a csizmadia czéh arra kéri a tanácsot, hogy több csizmadiát a czéhbe állani ne engedjen, mert már 412 csizmadia mester van Miskolczon és megélni nem tudnak. A vidékről jött inasokat és legényeket utasítsák hazájukba". 25 Leszih A., Miskolci Napló 1924/179. 26 Eperjessy G., 1988. 283-420. 27 A csizmadiacéhnek a rendes tagság mellett voltak tiszteletbeli tagjai is. Sok országosan ismert, jelentős személyiség vallhatta magát a miskolci csizmadiacéh tiszteletbeli tagjának. Sassy Csaba miskolci publicista kutatásai alapján tudhatjuk, hogy például 1861-ben két híres irodalmárt, Tóth Kálmánt és Jókai Mórt választott tagjai közé a céh tagsága. Mikszáth Kálmán írja róluk, hogy innentől kezdve egymást csak „csiszlik pajtás"-mk. titulálták. Jókait azért érte ez az elismerés, mert az 1858-ban indított „Üstökös" című újságának egyik legnépszerűbb figurája a politikus csizmadia volt, aki felesége kérdéseire felelgetett bölcs és jóízű dolgokat. A lap országosan nagy népszerűségre tett szert. A bölcs csizmadia - név szerint Kakas Márton - alakja pedig elnyerte a miskolci csizmadiák tetszését is és elismerésük jeléül írójukat tiszteletbeli taggá választották. A tiszteletbeli csizmadiasággal együtt kapott Jókai egy pipát is a Miskolci Polgáregylettől. Sassy Csaba: 28-as Könyv II. köt. 1932. 3. 28 A céh tekintélyét emelte az is, hogy István főherceget miskolci látogatásakor egy nemes csizmadia fogadta. 29 Szendrei /., 1904. IV. köt. 636. 607