A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

SPÓNER Péter: A miskolci csizmadiacéh története a megalakulástól a céh felszámolásáig (1667-1872)

1. kép. Miskolc látképe Bártvai Imre mesterlevelén HOM HTD Ltsz. I. 76.2.85?° Reprodukció: Kulcsár Géza A számadatok tükrében a próbálkozások nem vezettek különösebb eredményre, hiszen a számuk tovább növekedett.

31 A csizmadiák maguk is megpróbáltak tenni a létszám gyors emelkedése ellen, legfőképpen a céhtaksa felemelésével és a vándorlási idő növelésével igyekeztek csökkenteni az újonnan belépők számát. A 19. század folyamán elszaporodnak a beadványok, melyekben a legények kérvényezték, hogy vándorlási idejüket, esetleg az abból még hátralévő napokat engedjék el. Ezeket minden esetben elutasították. 1830-ban például Veszelovszky Jánost arra kötelezték, hogy a vándorlásából hátralévő mindössze két hetet is töltse ki. 1832-ből fennmaradt egy másik panaszlevél, melyben Daruta György és Bányász Mátyás a diósgyőri koronauradalom ügyészéhez fordultak, mert 10 évig vándoroltak ugyan, de mégsem engedik, hogy elkészítsék remekjeiket.

33 30 A miskolci céhek felszabadító levelei is tartogatnak kultúrtörténeti érdekességeket, ugyanis ezeken jelent meg először Miskolc látképe. Az első képek a bodnár- és a szabócéhek levelein találhatóak, majd követte őket a többi céh is. Miskolc látképével találkozhatunk a csizmadiacéh egy év nélküli felszabadító levelén, mely egy 1865. évi Rácz Ádám által nyomtatott Vándor könyv mellé volt csatolva. Ezen Huszka Lajos metszete látható, melyet 1858-ban készített és valamivel gyengébb kivitelű, mint az 1800-ban készült eredeti metszeté. Történeti és Régészeti közlemények, 1926. szept. I. évf. 2. sz. 31 A csizmadiák nagy száma egy legenda kialakulásához is hozzájárult. Eszerint a miskolci csizmadiacéhben csak 999 mesternek szabad lenni. Az ezredik helyet nem hagyják betölteni, ha valaki mégis betöltené, akkor azt inkább agyonütnék, mintsem meghaladják a 999-es létszámot. 32 HOM HTD Ltsz. I. 76.2.46. 33 HOM HTD Ltsz. I. 76.2.39. 608