A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

FRISNYÁK Sándor: Borsod vármegye földhasznosítása a 18-19. században

az északi medencedombság, a Galyaság, a Rudabányai- és a Szalonnái-hegység területén ismét megjelennek a nagyobb mértékben erdősült területek (5. ábra). A szőlő (92 km

2

) 2,5%-kal részesedik a megye területéből, s ezzel a területi aránynyal első, a bortermelésben (1865-ben 41 000 hl) Heves megye után a második a Felvidéken. A települések több mint 60%-ában foglalkoznak szőlő- és bortermeléssel (6. ábra). A bor 70-80%-a kerül kereskedelmi forgalomba. A Bükkalja és a mai NagyMiskolcot alkotó településcsoport a filoxéra-pusztításig országos hírű borvidék (2. táblázat). A szőlő Miskolctól északra is folytatódik, a Sajó völgyében és a Bódva alföldi völgynyílásában még táj formáló jelentőségű, de nem nevezhető különálló borvidéknek. 2. táblázat: A bükkaljai borvidék szőlőterülete (1851-1913) Szőlő- és bortermelő települések Fényes Elek adatai (1) 1851 Keleti Károly adatai (kh) 1860-1873 Statisztikai források (kh) Szőlő- és bortermelő települések Fényes Elek adatai (1) 1851 Keleti Károly adatai (kh) 1860-1873 1865 1895 1913 Andornaktálya 921 419 457 224 195 Bogács 349 211 218 49 Borsodgeszt 1300 231 441 107 Bükkaranyos 150 150 150 89 14 Bükkábrány 100 39 32 27 28 Bükkzsérc 261 268 154 5 41 Cserépfalu 186 227 227 27 62 Cserépváralja 54 58 67 15 Ernőd 1 136 437 437 5 134 Harsány 558 329 275 208 54 Kacs 80 39 39 36 10 Kisgyőr 412 231 219 55 27 Mályi 313 212 212 8 32 Miskolc(2) 5 049 3098 3218 1512 590 Noszvaj 925 296 375 43 77 Novaj 118 69 133 15 Nyékládháza 500 485 269 19 103 Ostoros 1790 554 551 395 Sály 1366 255 363 5 49 Szomolya 200 246 219 87 Tárd 316 180 179 75 Tibolddaróc 638 377 414 16 102 Összesen: 16 722 8411 8649 2701 2261 A bükkaljai borvidék területe hektárban 6 014 4840 4977 1553 1301 Megjegyzések: 1. magyar hold (= 1200 négyszögöl) 2. a mai Nagy-Miskolc területére számítva (Miskolc, Diósgyőr, Görömböly, Hejőcsaba és Tapolca szőlőterületei) 594